"A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szûkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam a pártállammal és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésû, európai állammá."
1989-ben emblematikus események zajlottak, mint pl. a Magyar Köztársaság kikiáltása, Nagy Imre újratemetése, Kádár János halála.
HÍREK 1989. januárjából:
január 1. Az Országgyûlés újévi nyilatkozatában elítéli a kisebbségi jogok nyílt vagy burkolt csorbítását; egyben felszólítja a kormányt, hogy továbbra is kísérje figyelemmel a határokon kívül élõ magyarok helyzetének alakulását. – Mihail Gorbacsov a nemzetiségi feszültségek csökkentését nevezi a Szovjetunió legfontosabb feladatának az új évre. – II.János Pál pápa újévi üzenetében a nemzeti, etnikai és vallási kisebbségek jogainak tiszteletben tartását sürgeti.
január 2. Áremelésekrõl dönt a kormány. Január 9-tõl átlagosan 16–17 százalékkal drágulnak az élelmiszerek, 8 százalékkal a mosószerek, 25 százalékkal az autók. Februártól átlagosan 62 százalékkal emelik a helyi közlekedési tarifákat.
január 3. A Demokrata Fórum javasolja, a Belügyminisztérium pedig támogatja, hogy hozzanak létre menekülttáborokat az áttelepült erdélyieknek.
január 6. A SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) elnöksége jogosnak ítéli az áremelkedések hírére megindult dolgozói tiltakozásokat.
január 8. Mihail Gorbacsov bejelenti: a Szovjetunió gazdasági problémái olyan súlyosak, hogy csökkenteni kell a védelmi kiadásokat.
január 9. Az áremelésekre válaszul 10 percre beszünteti a munkát több tízezer dolgozó Szabolcs-Szatmárban.
január 10. Grósz Károly, az MSZMP fõtitkára egy japán lapnak adott nyilatkozatában közli: rövid idõn belül megkezdik a szovjet csapatok részleges kivonását Magyarországról.
január 12. Reagan búcsúbeszédében pozitívan értékeli a szovjet-amerikai kapcsolatokat és az Egyesült Államok gazdaságának fejlõdését.
január 15. A Minisztertanács elfogadja, hogy soron kívül hívják össze az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsot az áremelések ellentételezésének megvitatására. – A magyar egyházak vezetõi nyilatkozatban fejezik ki aggodalmukat a Romániában élõ kisebbségek sorsa miatt.
január 16. Grósz Károly, az MSZMP fõtitkára amerikai képviselõk elõtt megerõsíti a George Bush elnöknek szóló magyarországi meghívást. – Németh Miklós miniszterelnök elveti a Magyar Demokrata Fórum javaslatát, hogy új földosztással oldják meg a mezõgazdaság gondjait.
január 18. A Magyarországi Református Egyház Zsinata úgy dönt, hogy megkezdi egykori iskoláinak újjászervezését.
január 19. Erich Honecker szerint a berlini fal még 50 vagy akár 100 év múlva is állni fog. Az NDK államfõje ezt azzal indokolja, hogy nem szûntek meg azok az okok, amelyek miatt annak idején felépítették a berlini falat.
január 20. Az MSZMP és az MDF képviselõi a demokratikus intézményrendszer kialakításáról tartanak vitát. Az MDF szerint még nincsenek meg a politikai koalíció feltételei.
január 21. Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes közli: Budapesten, továbbá 3 kelet-magyarországi településen állítanak föl menekülttáborokat a Romániából érkezõk számára.
január 22. Mihail Gorbacsov elsõ ízben beszél nem elutasítóan a többpártrendszerrõl. – A lengyel Szolidaritás Szakszervezet újbóli engedélyezésérõl hozott pártjavaslat Lech Wa³êsa szerint lehetõvé teszi az azonnali és közvetlen tárgyalásokat a kormány és az ellenzék között.
január 25. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter közli: az év elsõ felében kivonnak Magyarországról 1 szovjet harckocsihadosztályt és 1 kiképzõ harckocsiezredet, a második félévben pedig távozik 1 deszantzászlóalj és 1 vadászrepülõ-ezred.
január 26. A Minisztertanács a hozzátartozók kérésére megengedi Nagy Imre egykori miniszterelnök és társainak eltemetését a Kozma utcai temetõ 301-es parcellájában. A családok dönthetnek arról, nyilvános lesz-e a gyászszertartás. A kormányszóvivõ szerint a holttestek azonosítása elhúzódhat. – Az erdélyi menekültek megsegítésére 74 millió forintot fordítottak állami pénzekbõl 1988-ban – hangzik el az áttelepültek ügyeivel foglalkozó bizottság ülésén.
január 27. Az Elnöki Tanács döntése értelmében február 1-jétõl megszûnik az OTP és a takarékszövetkezetek monopóliuma a lakossági betétek kezelésére. – Varsóban újabb tárgyalások kezdõdnek a lengyel kormány és a betiltott Szolidaritás Szakszervezet között.
január 28. Népfelkelésnek minõsíti az 1956. okt. 23. után történteket Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja. Az MSZMP KB történelmi albizottságának elõzõ napi vitája alapján Pozsgay rádiónyilatkozatában kijelenti: át kell értékelni Nagy Imre egykori miniszterelnök megítélését is. – A lelkiismereti és a vallásszabadságról tartanak vitát a magyar egyházak, valamint a párt- és az állami szervek képviselõi. Egyetértenek abban, hogy vezessék be a fegyver nélküli katonai szolgálatot Magyarországon.
január 29. Ismét mûködik a csernobili atomerõmû, miután az 1986-os súlyos nukleáris katasztrófa színhelyét, a negyedik blokkot megbízhatóan lefedték.
január 30. Grósz Károly MSZMP-fõtitkár Pozsgay Imre rádiónyilatkozata kapcsán kijelenti: az MSZMP vezetésében nem alakult ki emberi egység, a tulajdonság- és munkastílusbeli különbségek kezdenek politikai különbözõséggé válni, s mintha „feltûnne a tartalmi egység hiánya is”. – Németh Miklós miniszterelnök kijelenti, hogy 1956 értékelésében a népfelkelés éppúgy helyet kaphat, mint a nemzeti tragédiát okozó terrorlázadás. – Nyers Rezsõ államminiszter azt mondja, hogy az újonnan alakuló magyar pártok képviselhetnek kapitalista érdekeket is, de el kell ismerniük a fennálló rendet.
(Folytatjuk…)
(Több forrás felhasználásával)
