Kovács Béla kisgazda pártfõtitkár, a második világháború utáni hazai politikai élet egyik legjelentõsebb kommunistaellenes szereplõje, baranyai parasztcsalád gyermekeként látta meg a napvilágot. Származása nem csak életmódját, de politikai nézeteit is meghatározta: Kovács Béla nem volt ugyan magasan képzett, de már 19 esztendõs korában késztetést érzett a közéleti szereplésre. Miközben házasságával szerzett földbirtokán gazdálkodott, a Mecsekalján bíróhelyettesi tisztségbe került, majd 1933-ban belépett a Független Kisgazdapártba. Pártján belül egyre magasabbra jutott, 1939-ben, a második világháború elõestéjén már õ lett az FKGP fõtitkárhelyettese.
A háború évei alatt Kovács következetesen békepárti és antifasiszta álláspontra helyezkedett, 1941-ben elvállalta a megalakuló Magyar Parasztszövetség fõtitkárságát, közeledett a szociáldemokratákhoz és jó kapcsolatot tartott fenn a népi írók körével is. Miután a németek megszállták Magyarországot, Kovács Béla az ellenállási mozgalomba is bekapcsolódott, így a második világháború befejezése után országos ismertségre tett szert.
Pályafutása csúcsát 1945–47 között érte el: a debreceni Ideiglenes Kormányban belügyi államtitkár, 1945 augusztusától pedig az FKGP fõtitkára, majd Nagy Imre után három hónapig földmûvelésügyi miniszter lett. Nagy Ferenc késõbbi miniszterelnök mellett Kovács Béla volt az egyik legnépszerûbb kisgazda politikus, aki a felszabadulás – és a szovjet megszállás – után optimistán értékelte az akkori viszonyokat…
1946 második felében mégis átkerült a „megbízhatatlanok” táborába, hiszen ellenezte a kommunisták totalitárius törekvéseit, a proletárdiktatúra kiépítésére vonatkozó terveket. Mind gyakrabban konfrontálódott Rákosi Mátyásékkal és igyekezett megvédeni a Független Kisgazdapárt önállóságát a kommunistákkal szemben. Kovács Béla ezzel az álláspontjával vívta ki maga ellen a végzetet.
A kommunista befolyás alatt álló belügyi hatóságok 1947. január 5-én bejelentették, hogy egy államellenes összeesküvésre bukkantak, melynek résztvevõi a köztársaság megdöntését és a Horthy-rendszer visszaállítását tervezték. A koholt vádak alapján – Rajk László belügyminiszter utasítására – ki lehetett vonni a forgalomból az MKP ellen agitáló politikusok jelentõs részét: „elsõ körben” többek között a késõbb kivégzett Donáth György, illetve Dálnoki Veress Lajos és András Sándor került õrizetbe, a „nyomozás” szálai azonban hamarosan Kovács Béláig jutottak.
Mivel az Országgyûlés elutasította a kisgazda politikus mentelmi jogának felfüggesztését, és megfelelõ bizonyítékokat sem sikerült találni – gyártani – ellene: Rákosiék a Vorosilov vezette Szövetséges Ellenõrzõ Bizottságot hívták segítségül, aminek eredményeként 1947. február 25-én a szovjet hatóságok mindenféle vizsgálat nélkül õrizetbe vették, majd a Szovjetunióba hurcolták Kovácsot.
Az FKGP fõtitkára a következõ hat évet Szibériában, a Gulágon töltötte, 1953-tól pedig egy moszkvai börtönben sínylõdött, mígnem 1955-ben a Szovjetunió kiadta õt a magyar kormánynak. 1956 tavaszán nyerte vissza szabadságát, ám ennek ellenére 1956 októberében szerepet vállalt Nagy Imre forradalmi kormányaiban. 1958-tól képviselõi helyet is szerzett az Országgyûlésben, majd egy év múlva elhunyt.
Kovács Béla 1947. február 25-i elrablása a 20. századi magyar történelem egyik kulcsfontosságú eseményének bizonyult, ugyanis az erõszakos szovjet fellépés az utolsó reményeket is szertefoszlatta, hogy a szuverén, demokratikus Magyarország elkerülheti a kiszolgáltatottság állapotát. Kovács „bûnösségének” ürügyén Rákosiék ellehetetlenítették a kisgazdák „jobboldali” szárnyát, majd zsarolással lemondatták Nagy Ferenc miniszterelnököt, és kikényszerítették az 1947. évi „kékcédulás” választások megrendezését.
(Forrás: Rubicon)
Mai programok Budapesten a Terror Házában:
10:00-18:00
Rendkívüli történelem óra, valamint csoportos tárlatvezetés a Terror Háza Múzeumban
A tárlatvezetésen részt vesz: Rókusfalvi Lili, Pesák Ádám, Nagy Feró, Jeszenszky Zsolt, Vecsei H. Miklós, Tóth Dávid, Zsédenyi Adrienn, Székely Bulcsú, Ákos, Kovács Ágnes, Megadja Gábor, Janza Kata
10:00-18:00
Terror Háza Múzeum ingyenes látogatása
10:00-18:00
Gyertyagyújtás a Hõsök falánál
15:00
Megemlékezés a Terror Háza Múzeumban
Beszédet mond Trócsányi László igazságügy miniszter és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója
