A felmérés eredménye szerint a magyar munkavállalóknak csak bõ egyharmada (35 százaléka) akarja a hivatalos nyugdíjkorhatár betöltésekor azonnal abbahagyni a munkát. Valamivel kevesebben (31 százalék) vannak, akik más formában, például részmunkaidõben vagy megbízási szerzõdéssel szeretnének továbbra is dolgozni, de csak addig, amíg végleg nyugdíjba nem mennek. 19 százalékuk szintén valamilyen formában folytatni szeretné a munkát, ám nyugdíjasként végig dolgozni szeretne. 7 százalék pedig a nyugdíjas éveiben végig ugyanúgy tervezi folytatni a munkát, mint annak elõtte.
Január elsejétõl beköszöntött az új világ, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjas munkavállalók továbbra is megkapják az évrõl évre emelkedõ nyugdíjukat, a munkabérükbõl pedig már csak a tizenöt százalékos személyi jövedelemadót kell levonni.
Így míg december 31-ig például bruttó százezer forintból hetvenegyezer forintot kapott meg egy dolgozó nyugdíjas, mostantól viszont már nyolcvanötezer forintot. Ugyanakkor a cégeknek is megéri nyugdíjasokat foglalkoztatni, mert január 1-jétõl mentesülnek a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól is, így huszonegy százaléknyi közterhet takarítanak meg. Vagyis az új szabályozással a munkaadó és a nyugdíjas munkavállaló, továbbá végeredményben a növekvõ (szakképzett) munkaerõhiánnyal küzdõ magyar gazdaság is jól jár.
Ránk is fér, hiszen hazánk népessége több évtizede nemcsak fogyatkozik, hanem idõsödik is – már minden ötödik honfitársunk hatvanöt évnél idõsebb, és egyre kevesebb (1990-ben még öt, 2017-ben már kevesebb mint négy) aktív korú emberre jut egy hatvannégy év feletti lakos. Tehát egyre kevesebb aktív korú embernek kell megtermelnie az idõskorúak ellátását, nyugdíját is fedezõ nemzeti jövedelmet, ezért nemzeti érdek, hogy egyre több munkaképes – még viszonylag egészséges – idõs ember igyekezzen aktívan gondoskodni önmagáról úgy, hogy munkát vállal, ezáltal kiegészíti a nyugdíját.
Erre egyébként a magyar nyugdíjasok nagy része rászorul, hiszen jelenleg 133 ezer forint körül van az átlagos öregségi nyugdíj összege, és felmérések szerint a nyugdíj elõtt állók átlagosan több mint kétszázezer forintnyi nyugdíjjal lennének elégedettek. A nemzetgazdasági szintû átlagos nettó kereset összege a múlt év elsõ tíz hónapjában meghaladta a 215 ezer forintot, vagyis ha egy átlagos vagy a körüli nyugdíjas tartani akarja az aktív kori életszínvonalát, akkor pluszjövedelemre – vagyis nyugdíj melletti munkára – van szüksége. Amire egyébként egyre többen hajlandók.
Egy múlt évi lakossági felmérés szerint a hatvan–hetven év közötti nyugdíjasok mintegy harminc, a hetven–hetvenöt évesek pedig tíz százaléka dolgozna, ha találna megfelelõ állást vagy munkát, és többségük rész-, illetve kötetlen munkaidõben dolgozna. A kormány ehhez megteremtette a példátlanul kedvezõ feltételeket, most a tapasztalt, kipróbált munkaerõt igénylõ munkaadókon múlik, hogy élnek-e az új világ kölcsönös elõnyeivel.
MH
w
