A messze tornyok buszos látogatása helyett irány a világörökség részét képezõ Hõsök tere, a már oly sokszor bizonyító BKV utaztató vállalat segítségével. Egymásra találás a monumentális neoreneszánsz és neoklasszicista stílusban épült épület elõtt pontban tízkor. Létszámellenõrzés, majd kedvezményes (nyugdíjas) jegyváltás után megérkezik a tárlatvezetõ. Õ az a (NÕ) személy, akitõl olyan minõségû és mennyiségû információt kapunk a kiállított gyûjteményrõl, amire magunktól soha…
Megtudtuk, hogy a Szépmûvészetit október utolsó napjától lehet újra látogatni.
A múzeum történetének legnagyobb és legátfogóbb, 14 ezer négyzetméteren zajló rekonstrukciója zajlott. Állandó kiállításait is újrarendezték, lényegében az összes tere megújult, hogy felvehesse a versenyt a világ legmodernebb múzeumaival. Korszerûsítették elavult fûtõrendszerét, klimatizálták kiállítótermeket, felújították a tetõszerkezet jelentõs részét, korszerû raktárakat alakítottak ki. A felújítás és a mûtárgyak költöztetésének összköltsége mintegy 15 milliárd forint volt.
Elsõ meglepetés a földszinti Román csarnok volt, amely a II. világháborúban jelentõs károkat szenvedett. Azóta csak felületes felújításokon esett át, raktárként használták. A 900 négyzetméter alapterületû terem egy középkori bazilika belsõ terét idézi. Hetven év óta most lehet elõször megnézni, több mint 50 restaurátor dolgozott rajta egy éven át… Gyönyörû! Ezt látni kell!
A Régi Képtár esetében a Szépmûvészeti Múzeum átfogó rekonstrukciójának köszönhetõen kivételes alkalom adódott arra, hogy a képtár állandó kiállítása egy korszerû, a múzeum történetében elõzmény nélküli koncepció szerint újuljon meg. Az újrarendezett kiállítás a mûvészettörténet fõ korszakait kívánja bemutatni, kronologikus sorrendben és kisebb földrajzi egységek szerinti tagolásban.
Ez a múzeum leghíresebb és legteljesebb gyûjteménye. Alapját az Esterházy-gyûjteménybõl vásárolt mûalkotások képezik. Mintegy 3000 festményének jelentõs részét az állandó kiállításon mutatják be, amely végigkíséri az európai festészet fejlõdését, stílusirányzatainak változásait a <a 13.="" a="" data-cke-saved-href="" href="" title="" 18."="">18. század végéig.
A tárlatvezetést a szakmai szempontok mellett a kényszerítõ idõtényezõ is befolyásolta –nem is beszélve a nyugdíjasok állóképességérõl- így fõleg a közismert alkotók és alkotásaik ismertetésével foglalkozott a szakember.
Különösen gazdag az állandó kiállítás olasz része, az itáliai reneszánsz olyan kimagasló alkotásaival, mint Raffaello Esterházy Madonnája és az Ifjú képmása, Tiziano:Mária gyermekével és Szent Pállal vagy Boltraffio:Mária gyermekével. A tárlatvezetõ hosszasan beszélt az ágaskodó lovast ábrázoló kicsi bronz szoborról, amely lehet, hogy Leonardo alkotása, de az is lehet, hogy csak az õ hatása látszik rajta.
A múzeum gyûjteményének nagyszabású külföldi vásárlásokkal való gyarapítására az elsõ világháború után már nem volt többé lehetõség. Azóta jellemzõen adományok, valamint az országban maradt magángyûjteményekbõl való vásárlások jelentették a szerzeményezés fõ forrásait. A két világháború között így került a múzeumba Nemes Marcell nagyszerû adományaként El Greco Bûnbánó Magdolnája is.
A szellemet feltöltõ és üdítõ, ám a testet elfárasztó múzeumlátogatás végén éreztük át igazán a Bobák kirándulás-koncepciójának bölcseletét.
A fájó és zsibbadó lábra és derékra – de jól jönne most egy pihentetõ gyógyvizes merülés…
wein
fotó: Nagy Zsuzsanna
