Belgium darabokra eshet szét a migráció miatt

2019-02-03 | Magazin
Brüsszel muszlim többségû város lesz. Ezt állítja Alain Destexhe belga liberális politikus a könyvében. A szenátor a stábunknak adott interjúban arról beszélt, hogy a migráció miatt Belgium darabokra eshet szét. Hozzátette azt is, hogy az uniós polgárok a migrációt tartják a legnagyobb fenyegetésnek, ezért a közép-jobb pártoknak ezt a témát kellene politikájuk középpontjába helyezniük.

Belgium a 2000-es évek elején hozott kormányzati döntésnek köszönhetõen elveszítette a migráció feletti ellenõrzést – írta Alain Destexhe belga szenátor politikus nemrég megjelent Mielõtt túl késõ lenne címû könyvében.

Belgium akkori miniszterelnöke az a Guy Verhofstad volt, aki ma az Európai Parlament liberális frakciójának vezetõjeként a leghangosabban bírálja a magyar kormányt, a bevándorlással kapcsolatos kérdésekben is. Az õ kormányzása idején lazítottak a családegyesítés szabályain, az illegális migránsoknak személyi igazolványt adtak, azaz törvényesítették õket, és a belgát a világ egyik legkönnyebben megszerezhetõ állampolgárságává tették. Belgium lakossága 10 év alatt 10 millióról 11 millióra növekedett.

„Az ország teljes lakossága mintegy 20 százalékának migráns háttere van. De ha a fõvárost, Brüsszelt nézi, akkor már a lakosság több mint fele migráns hátterû, csupán a lakók 46 százaléka született belga” – nyilatkozta Alain Destexhe.

A szenátor hozzátette, a bevándorlók között a muszlimok a meghatározók. Brüsszelben 30 százalék lehet az arányuk, az állami iskolákba járó gyerekek 48 százaléka pedig iszlám oktatásra jelentkezett. Alain Destexhe szerint Brüsszel demográfiai összetételének megváltoztatására a baloldali pártok tudatosan törekedtek.

„Brüsszel liberális-jobboldali vezetésû város volt pár évvel ezelõttig, de mivel a demográfiai helyzet nagyban megváltozott az elmúlt 20 évben, mára baloldali lett. Könyvem egyik fejezetében arról írtam, hogy ez tudatos stratégia volt egyes baloldali pártok részérõl” – fogalmazott Destexhe.

A lakosság kicserélõdésével a város el is szegényedett. A nagy bevándorlás elõtt Brüsszel a leggazdagabb tartomány volt, ma pedig a legszegényebb, tette hozzá a belga politikus.

Szerinte az integráció elbukott, például zárt marokkói, török és más közösségek alakulnak ki, amelyekben nem fogadják el a nemek közti egyenlõséget, nem utasítják el antiszemitizmust, és a vallási törvényeket a belga jog fölé helyezik. A flamandoknak ebbõl elegük lesz és ezért kiválnak majd Belgiumból, amely így Flandriára, Vallóniára és az Európai Unió fõvárosára, az immár muszlim többségû Brüsszelre esik szét – véli Alain Destehxe.

Hir TV

Megosztás