Hamvazószerdától virágvasárnapig

2019-03-07 | Magazin
Hamvazószerda a húsvét vasárnap elõtti negyvenedik napot, egyben a nagyböjt kezdetét jelenti. A húsvét a keresztény közösségek egyik legfontosabb mozgó ünnepe, ami annyit jelent, hogy a kezdete és a vége minden évben más napra esik. Idõpontja a holdtól függ: húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlõséget követõ elsõ holdtölte utáni elsõ vasárnap. Ebben az évben március 6-ra esett a hamvazószerda.

Hamvazószerdával egykor véget ért a farsangi  dínom – dánom, a bálok sora. A zenészek eltették a hangszereiket, mert egészen húsvétig nem volt szükség rájuk. Csendes idõszak következett. Még esküvõt sem tartottak.

 A természet ébredésével megkezdõdtek a munkálatok a határban. A férfiak vetettek a földeken, metszettek a szõlõben és a gyümölcsösben.

Az asszonyok kívül-belül kimeszelték a házat, megtörtént a nagytakarítás is, beleértve a baromfiudvart, tyúkólakat. Jó idõbeosztással elérték, hogy ragyogott az egész ház.

A húsvéti feltámadást megelõzõ idõszakban eleink mértéktartóan étkeztek, több idõt töltöttek imádkozással, templomba járással.

Hamvazószerda az õskeresztény hagyományból merít: a hívõk a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Még ma is õrzik ennek emlékét: az elõzõ évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap hamvazószerdán (és nagyböjt elsõ vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.

Némely családban virágvasárnapon – a húsvét elõtti vasárnap – ettek utoljára húst.

Néhai Ganter Istvánné Illy Annus nénitõl tanultam egy réges-régi receptet, amely szerint így készült a „pamsnitt”: szikkadt zsemleszeleteket mártogass édes tejbe, forgasd lisztbe, felvert tojásba, újból lisztbe majd süsd ki forró zsírban és szórd meg porcukorral.
–    Ezt az édességet egész évben csak virágvasárnap készítette az édesanyám. – emlékezett Annus néni. – Mi gyerekek már nagyon vártuk.

Virágvasárnapot követõen a legtöbb budaörsi családnál nem került hús az asztalra.  Nagyböjtben a keresztények különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is. A nagyböjt nemcsak a hústól, hanem a dohányzástól, az édességtõl, a szórakozástól való tartózkodás idõszaka is lehet.

Jézus tanítása szerint a böjt Isten iránti szeretet és mélyebb önátadás. A lemondásnak önmagában nézve kevés értelme van, célját csak akkor éri el, ha pozitív tartalmat hordoz: a cél nemcsak a kevesebb súly vagy az egészségesebb test, hanem amolyan negyven napos lelki méregtelenítés, melynek végén Istenhez kerülök közelebb
s.k.

Megosztás