Komposztáló mikróba, ami megeszi a mûanyaghulladékot?

2019-03-04 | Magazin
A legújabb szenzációs hír: egy japán egyetem kutatócsoportja olyan baktériumot fedezett fel, amelynek megjelenésével a biológiai lebomlásra képtelen mûanyag hulladék várhatóan végleg eltûnhet a Földrõl…

Évente 342 millió tonna mûanyagot gyártanak világszerte a World Economic Forum felmérése szerint, melynek mindössze 14 százaléka kerül újrahasznosításra. A biológiai lebomlásnak rendkívüli módon ellenálló mûanyagok (ezeknek legalább 500-1000 évre van szükség, hogy lebomoljanak!) nagy része a szemétlerakókon végzi. Más része a folyókba kerül, a többi a világ óceánjait szennyezi. Az ázsiai folyók a legszennyezettebbek, a legtöbb környezetet szennyezõ mûanyag kétharmad része az ázsiai folyókban található, közülük a kínai Jangce és az indiai Ganges a legfertõzöttebbek. Az óceánokba évente 1,15-2,41 millió tonna mûanyag kerül a becslések szerint, másodpercenként 50 kilogramm. Egy ENSZ tanácskozáson hangzott el nemrég, hogy 2050-re az óceánokban már több lesz a mûanyag, mint a hal… Nem is beszélve arról, hogy ez a rettenetes mûanyag-invázió évente nyolc milliárd dollár kárt okoz a tengerek élõvilágában, a tengeri madarakban, emlõsökben és halakban.

Ezért okozott nagy feltûnést és érdeklõdést szerte a világban az a hír, miszerint a japán Keio Egyetem kutatói olyan új „mûanyagfaló baktériumfajt” fedeztek fel, mely képes teljesen lebontani a mûanyagot vízre és szén-dioxidra, írja  egy brit hírportál.

Vajon ez lehet a természet válasza a világ mûanyag-szennyezésére?

A japán kutatócsoport 250 PET-szennyezett mûanyag-újrahasznosító telepen vett talaj és vízmintát, bízva abban, hogy találnak olyan baktériumot, amely alkalmas lehet a mûanyag lebontására. A mintákban található mikróbák átvizsgálása során bukkantak az eddig ismeretlen baktériumfajra (Ideonella sakaiensis), amely képes a mûanyagok lebontására. Ez az eddig ismeretlen, újonnan kialakult baktérium olyan enzimeket termel, amelyek képesek a rendkívül ellenálló tartós mûanyag, a PET lebontására is.

Mindössze hat hét alatt sikerült szinte teljesen lebontani egy vékony PET mûanyagot 30 Celsius fokos hõmérsékleten. A baktérium sejtjei vélhetõen olyan vegyületeket választanak ki, melyek oldják a mûanyagot. „Az új felfedezés egy elsõ lépése lehet akár egy új hulladékfeldolgozási módszer kidolgozásának, akár a baktériumok alkalmazásának” – mondta a tanulmány egyik szerzõje, Kenji Miyamoto. „A természet úgy tûnik, új baktériumok megjelenésével reagál vagy védekezik, válaszul az elmúlt évtizedekben felhalmozódott több millió tonna mûanyagra” – jelentette ki dr. Tracy Mincer, az amerikai Woods Hole Oceanográfiai Intézet kutatója, aki kijelentette: ez a mûanyagevõ baktérium az elsõ olyan komposztáló mikróba, amely képes megbirkózni a mûanyaggal.” (A Woods Hole Oceanográfiai Intézetben van az a tengerbiológiai laboratórium, amelyben sok magyar tudós is dolgozott, köztük Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar orvos és biokémikus, akinek saját izomkutató részleget hoztak létre annak érdekében, hogy tovább folytathassa a Szegeden félbehagyott kutatásait.

– A szerk.)

Reményeink szerint ez a hír nem csak egy hírlapi kacsa. Talán bízhatunk abban, hogy a természet okosabb nálunk, embereknél. Talán, mint már annyiszor, ezúttal is segíteni fog önmagának és nekünk, gyarló és felelõtlen embereknek, hogy megállítsa ezt a rettenes mûanyag- inváziót, amiben élünk. Nagyon sok bûnt követtünk el  és követünk el ma is – a természet és önmagunk ellen, amit saját erõnkbõl nehéz vagy, mint a mûanyagok megsemmisítése  esetében, szinte lehetetlennek látszik elhagyni, megszüntetni, visszacsinálni. Most felcsillant egy reménysugár. De azért ne bízzuk el magunkat… Hiszen a pillepalackok, nejlonzacskók, pelenkák és más, az életünk minõségét szennyezõ anyagok egyelõre még mindig lebontatlan állapotban töltik meg a kukákat, a folyókat és az óceánokat…

R. V.

Megosztás