Számvetés a Nyugdíjas Pedagógus Klubban

2019-01-10 | Magazin
A budaörsi nyugdíjas pedagógusok ritkán kerülnek megemlítésre, amikor a városi nyugdíjasokról esik szó. Ugyanis õk nem egyesületi keretek között mûködnek. Persze, attól még az életük nem eseménytelen. Errõl kérdeztem Bandur Erzsébetet, a klub vezetõjét.

-Mikor alakult a klub és milyen céllal?

Klubunk 2010-ben alakult, január 27-én volt az alakuló ülés. Célként azt tudnám meghatározni, hogy szerettünk volna rendszeresen összejönni mi, budaörsi pedagógusok. Az terveztük, hogy havonkénti összejöveteleink kikapcsolódást nyújtsanak, lehetõséget adjanak beszélgetésekre és segítségnyújtásra. Együttesen éljük át az országjárás örömét. Nyolc év távlatából úgy látom, hogy a célt beváltottuk. Minden egyes találkozónk vidáman telik, hiszen az azonos munkakör, a gyerekekkel eltöltött idõ felelevenítése mindnyájunk számára kimeríthetetlen téma.

-Hogyan telik egy-egy év? 

-Minden évben a megtervezett módon. Mondhatom, hagyományaink vannak. Januárban pezsgõs koccintással kívánunk egymásnak boldog új esztendõt. Megtartom a beszámolómat, majd a tagság ötletei nyomán megtervezzük az éves programot és lefolynak az adminisztratív feladatok. Februárban tartjuk a farsangot, a felkért felelõs közremûködésével. Március- április-májusban tartjuk a kirándulásainkat, köztük egy „nagy kirándulást”, amikor távolabbra utazunk. Júniusban Pedagógusnapot rendezünk, ünnepélyes keretek között, hiszen ha nyugdíjasok is vagyunk, a szívünkben-lelkünkben nevelõk maradtunk. Júliusban fakultatív programot tervezünk, szeptemberben a nyári élménybeszámolók a témánk, októberben kulturális program, novemberben névnapokat ünneplünk és decemberben a karácsonyt.

-Melyek voltak a legemlékezetesebb programok?

Pedagógusnapon és karácsonykor hívunk óvodásokat, iskolásokat, mûvészeket, akik emlékezetesebbé teszik a délutánunkat. Novemberben kihúzzuk egymás nevét, és személyre szóló ajándékot teszünk majd a karácsonyfa alá. Bizony, felsorolni is sok, amerre jártunk az évek során. Tényleg, csak a legkiemelkedõbbeket mondom: az elsõ volt Pécs, mint Európa Kulturális Fõvárosa, Szentendre, Ópusztaszer, Gödöllõ, Balassagyarmat – a „jó palócok „ túra, Petõfi nyomában –Kiskõrösön, 2012-ben összehívtuk a város nyugdíjas egyesületeinek vezetõit, Veszprémbe is ellátogattunk, késõbb Pannonhalmára.  Októberi kulturális programunk, az „operakaland” – Erkel: Háry János volt. Megnéztük a Latinovits Színház elõadásában a Képzelt beteget, kirándultunk a Sétálj velem túrán.2014-ben áprilisban Balatonfüreden, májusban a Jeli Arborétumban jártunk. A 2015-ös évben elõször Egerbe, majd Tatára, végül Szarvasra utaztunk. Októberben a Hattyúk tavát néztük meg az Operaházban. Egynapos, rövidebb kiránduláson jártunk a Bajor Gizi Emlékmúzeumban, és a közeli Biatorbágyon. A”nagy kirándulás” Sárospatak meglátogatása volt, ezernyi látnivalójával. A fakultatív programon Zebegénybe látogattunk. 2017-ben márciusban Kecskemétet, májusban Gyula városát kerestük fel, szeptemberben Gorsium – Nádasladány – Várpalota volt az útirány.2018-ban tavasszal remek úti célunk volt Kalocsa, õsszel pedig Pápa.

-Hogyan sikerült a legutóbbi karácsonyi ünnepség?

A karácsony szervezését mindig magamra vállalom, egy kis ünnepi mûsor összeállításával. A Zippel-ZappelÓvoda kicsinyei karácsonyi  összeállítással kedveskedtek. A Sapszon Ferenc Kórus tagja,Laczkó Gabriella verset szavalt nekünk. Az 1.sz Iskola csengõ hangú énekkara Göncziné Szurdi Ágnes vezényletével igazán szép mûsorral léptek fel. A tanárnõ elmondta, hogy amikor a gyerekek megtudták, hogy hová jönnek, egyre többen jelentkeztek. Végül huszonnyolc gyermek vállalta a szereplést. Megható volt a lelkesedésük. A tagságot megénekeltettem olyasformán, hogy meghívtam hozzánk Madarászné Dr. Losonczy Katalint, aki szeretettel elvállalta, és zongorakísérete mellett karácsonyi dalokat énekeltünk.

-Már körvonalazódnak a 2019-es tervek?

-Ez majd a januári 16-i találkozón beszéljük meg a kívánságok alapján és annak magfelelõen elkészítjük a programunkat.

s.k.

Megosztás