A történet azért is tanulságos, mert 2019-ben épp a napokban szintén Magyarország szépét választották meg. Nem árt lelkükre kötni a ragyogó fiatal lányoknak, akik reménykedve lépdelnek a dobogó legfelsõbb csúcsáig, hogy odaérkezve, ne vakítsa el õket a fény és a siker. Maradjanak mindig a földön, cselekedjenek és gondolkodjanak józanul. Szomorú, de sajnos igaz Molnár Csilla tragédiája legyen ez intõ példa minden királynõi koronára vágyó fiatal lány számára.
Az 1985-ös, több mint 50 év után elõször megrendezett szépségversenyen a naiv lányokat kihasználták és átverték..A 16 éves Molnár Csilla fél évvel késõbbi öngyilkosságához ennek is lehet köze, de a közvetlen ok feltehetõen egy szerelmi-családi konfliktus volt. Egy szimbólummá vált kislány, aki igazából nem akart meghalni.
Nem csak szép volt, de bájos, szerény és emberi is – mondták róla az ismerõsei, tragikus halála pedig kisebb öngyilkossági járványt is gerjesztett. Egy évvel a lány halála után egy fiú azért utazott Fonyódra, hogy szerelmi bánatában az õ sírjánál vágja fel az ereit, de a statisztikákból is látszik, hogy 1986-87-ben hirtelen több öngyilkosjelölt próbálkozott Lidocainnal.
Molnár Csilla 1986. július 10-én emeleti szobájában huszonvalahányat vett be éhgyomorra apja szívgyógyszereibõl. Sápadtan, reszketve támolygott le a földszintre. „Nem akarok meghalni” –mondta a szüleinek. Hiába hívták rögtön a mentõket, a lányukat már nem lehetett megmenteni.
Nem sokkal korábban tette le a vizsgáit a gimnáziumban, ahová magántanulóként járt, miután megnyerte a szépségversenyt. Egy osztálytársa gyõzte meg, hogy induljanak el – a másik lány kiesett a középdöntõben, õ azonban végigment, és lett belõle, mint hangsúlyozták, ötven év után az elsõ magyar szépségkirálynõ, „Magyarország szépe”.
Eleinte „poén volt az egész, nem gondoltuk komolyan” – mondta a gyõzelme utáni villáminterjúban. Apja, a késõ szocialista idõszak balatoni vendéglátósa ellenezte, hogy induljon, féltette a lányát, és amikor kénytelen volt beletörõdni a dologba, akkor is azt mondogatta, hogy most elõször legalább megtapasztalja majd a gyerek azt is, hogy milyen a kudarc, hiszen úgysem lehet nyerni ekkora versengésben
2000-nél is többen jelentkeztek a szépségversenyre. Amúgy is volt némi választós hangulat a levegõben, a 1985-ös ország gyûlési választásokon ‘néhány körzetben elõször érdemi verseny is volt a jelöltek közül, ekkor nyert nagy fölénnyel Király Zoltán az MSZMP-vel szemben. De a szépségverseny sokkal inkább valami nagyon nyugati, csillogó és izgalmasan kapitalizmusszagú dolognak tûnt, ami már attól is közüggyé válhatott, hogy addig az államszocializmusban gyakorlatilag tiltották a mûfajt. Oké, volt minden évben Anna-bál Füreden, a hagyományok vagy még inkább a balatoni idegenforgalom tisztelete miatt, de országos versengésrõl nem lehetett szó: a szépségipar nem nagyon fért össze sem a hivatalos nõképpel, sem a szocialista erkölcsiséggel.
Ehhez képest volt abban valami kéjes, hogy a döntõnek helyt adó Kongresszusi Központban a szokásos vörös csillagos dekoráció helyett jó nõket lehetett bámulni, miközben a diszkó király Cintula nyomja a szöveget, Antal Imre konferálja a fellépõket, Frenreisz Károly elnökli a zsûrit, és egyáltalán, hivatalos jóváhagyással lehet mellbõségekrõl és fenekekrõl eszmét kifejteni. A versengés hónapjaiban végig kint voltak a lányok képei a Centrum Áruház kirakataiban, „Kit látna szívesen?" – állt a tabló mellett a kérdés; a gyõztes közönségdíjat kaphatott.
A versenyt a „Média Magyarország” nevû vállalat szervezte. Nyugati kapcsolatok, osztrák és német partnerek révén kezdtek bele, de mint hamarosan egyértelmû vált, nem sok fogalmuk volt a mûfajról, az amatõrizmusuknál pedig csak a gátlástalanságuk volt nagyobb. Valójában egy cigaretta biznisz volt a háttérben, az egyébként tiltott dohányreklámokat akarták a szépségversenyen keresztül becsempészni, külföldrõl konkrétan cigiben és dollárban fizették ki õket.
Arról, hogy mi is van a színfalak mögött, hogy néz ki a felkészülés, mit kell kiállniuk az indulóknak, a legteljesebb képet az a dokumentumfilm mutatja , amit a verseny elejétõl forgatott Dér András és Hartai László. Egyáltalán nem repifilmet csináltak, és a csillogás jelzése után egyre kritikusabb képet mutattak a szépségkirálynõ-választásról.
„Mi menet közben azért komorultunk el, mert azt éreztük, hogy valami végtelenül szeretettelen légkörben folyik ez az egész. Szóval itt tényleg a forintok nagyon érdekesek, a schillingek még érdekesebbek, és a publicitás az a legérdekesebb, a reklám. De hogy esetleg itt ténylegesen emberi sorsokról lehet szó, ne adj' Isten, hát hiszen ezek a szereplõ lányok mondjuk tökéletesen megváltoztatják esetleg az életüket, hogyha befutnak ezen a furcsa szépségversenyen, hát ez nem érdekelt senkit” – mondta késõbb Hartai, és hiába hat ez ma már kicsit patetikusan, Molnár Csilla sorsának ismeretében ezt itt felesleges megkérdõjelezni.
A verseny résztvevõi is legalább ilyen erõs szavakkal beszéltek utólag a szervezésrõl, a szervezõkrõl és a zsûrirõl is. Megalázott, a versenyen éheztetett, „kussolásra” kényszerített lányok – a visszaemlékezések szerint majdnem olyan kiszolgáltatottságban voltak, mint a striciktõl lehetnek a prostituáltak.
A Balaton partjáról, Fonyódról érkezett Molnár Csilla Andrea, 22-es. 17 éves, 176 cm magas tanuló, a Karikás Frigyes Gimnázium Fonyód tanulója. Imádja a táncot és a muzsikát. Ha teheti, szabadidejét mindig erre használja fel.
A zsûri véleménye: 10 8 9 10 9 10 10 9 10 10 10 10 7 8 10 10 10 10 10 9. Eddig a legmagasabb pontszámok, gratulálok!
– lehetett hallani Cintula hangját, és ez alapján már egyértelmû volt, hogy ki lesz a gyõztes. A jelek szerint a zsûri tagjai elõre megállapodtak, hogy ki nyerjen, Molnár Csillát elsõsorban Ernyey Béla nyomta. Azzal gyõzködte a többieket, nem lenne jó, ha kiderülne, hogy a zsûriben alkalmilag összeverbuvált, dilettáns emberek vannak, akik össze-vissza pontoznak, ezért a rendes verseny elõtt megállapodtak a sorrendben.A többiek szerint ebben Ernyeynek üzletei érdekei is voltak – õ pedig arról beszélt, hogy a szervezõ cég akarta megmondani neki, hogy ki nem lehet semmiképpen dobogós. Leginkább a végül a hatodiknak kihozott Kalmár Zitára pikkeltek, aki a döntõsök közül egyedüliként nem volt hajlandó aláírni azt az elõnytelen reklámszerzõdést, ami gyenge pénzért meghatározott magyar cégekhez láncolta volna a lányokat. Szerencsés vesztesként mégis õ járt a legjobban: Várszegi Gábor ügyesen használta ki a marketinglehetõséget, nekiadta a Fotex 100 ezer forintos különdíját, és elmehetett modellkedni Kaliforniába.
A legnagyobb botrány abból lett, hogy az elsõ három helyezettrõl (Molnár Csillán kívül Kruppa Judit dunaújvárosi óvónõ, a Skála késõbbi arca, és Füstös Veronika budapesti fodrász) és Kalmár Zitáról meztelen szobrok és aktfotók készültek. Pauer Gyula többek között a szépségiparnak akart fricskát adni azzal, hogy a lányokról gipszmintát véve szoborba öntse az 1985-ös magyar szépségideált, az aktus – legalábbis az ezt is bemutató dokumentumfilm ezt sugallja – mégis a három lánynak lehetett elsõsorban megalázó. „Az eljárás lényege, hogy a meztelenre vetkõzött modell testét beolajozzák, majd a megfelelõ pózba állítva tetõtõl talpig bekenik gipsszel, végül gipsszel átitatott gézzel borítják. Fából kialakított állvánnyal rögzítik, s száradás után, mint egy héjat, leválasztják róla. Az így nyert negatív formát ki lehetett önteni bármilyen anyaggal, hogy a test minden részletét hûen ábrázoló szobor legyen a végeredmény”.
A modell-állás közben két fotós, egyikük a késõbbi médiacézár Fenyõ János, készített képeket a meztelen lányokról. Bár azt állították, csak dokumentálni kívánják a mûvészi alkotás folyamatát, a képeket a lányok tudta és beleegyezése nélkül eladták egy osztrák erotikus magazinnak, ahol azok nemsokára meg is jelentek. Valami ilyen szöveggel: „Szabaduljatok fel, elvtársnõk! A vörös Budapesten megrendezték az elsõ szépségversenyt. Az elvtársnõk a vörös katonák bakancsainak csattogására vonultak fel.”
Egyedül Molnár Csilla aktfotói nem jelentek meg; erre a szépségverseny szervezõi azért figyeltek nagyon, mert különben a magyar szépségkirálynõ nem indulhatott volna el a nemzetközi versenyeken. A Máltán tartott európai döntõn aztán a fonyódi lány hivatalosan harmadik lett, de úgy érezte, elcsalták az eredményt; a legtöbb pontot ugyanis még õ kapta, de a zsûri ezután indoklás nélkül átalakította a sorrendet.
Ez is elkeserítette, de a gyõzelme utáni hónapok egyébként is csalódást jelentettek neki. „Véget ért a gyerekkorom. Váratlanul jött ez az egész. Nem is tudom igazán megemészteni azóta se. Akárhová megyek, akármit csinálok, én már nem Molnár Csilla vagyok, hanem A Szépségkirálynõ. Elvárják tõlem, hogy minden percben azt a formát nyújtsam, olyan szép és üde legyek, mint akkor ott, a kifutón. Nem megy. Idegileg, lelkileg teljesen kikészültem. Néha már azt mondom: elég a telefonokból, levelekbõl, ajánlatokból – abbahagyom, nem csinálom tovább. De a következõ percben tudom: úgysem lehet. Kaptam az élettõl egy szerepet, és ennek meg kell felelnem” – mondta egy, a halála miatt már meg nem jelenõ interjúban.
Valójában sem õ, sem a családja nem tudta, mire számítsanak, milyen lehetõségekkel és milyen kötelezettségekkel jár a gyõzelem, miközben se pszichológus, se más nem segített nekik. Sõt: amikor a szülei nem voltak hajlandók aláírni, hogy a lányuk 2000 forintért a Cntrum Áruház kizárólagos reklámarca legyen, a szervezõ cég zsarolni kezdte õket, azt mondták, a díjat és a koronát is visszavehetik, ha hepciáskodnak.
„Mi nem értünk az ilyen dolgokhoz, végül ügyvédet fogadtunk. A médiás fõnök ordítozott Csillával: ha apád még egyszer ügyvédet küld a nyakunkra, az idei szépségversenyen zsûritag se lehetsz. Akkor azt mondta Csilla, hogy apu, hagyd az ügyvédet, ezt még végigcsinálom." – mondta Molnár Csilla anyja.
A versenyt szervezõ Magyar Média vezetõjét, Fodros Istvánt részben ezekre a botrányokra hivatkozva zárták ki aztán az MSZMP-bõl: „a szépségverseny alatt a szocialista erkölcshöz méltatlanul viselkedett” – szerepelt a hivatalos indoklásban. Hogy a szervezõknek ahhoz is volt-e köze, hogy pletykák kezdtek terjedni a fonyódi családról, azt nem tudni, mindenesetre hamarosan azt híresztelték, hogy az apa 150 ezer forinttal megvette a zsûrit, hogy a lánynak Frenreisz Károly és/vagy Chrudinák Alajos szeretõje, hogy a család azért árulja a házát, mert disszidálni akarnak.
Az õt közelebbrõl ismerõk szerint az utolsó hónapokban otthon is egyre több volt a családi feszültség – nem függetlenül a szépségverseny utórengéseitõl. Apja emiatt is rossz állapotba került, de egy szerelmi ügy volt az a konfliktus, ami közvetlenül az öngyilkosság elõtt eszkalálódott.
Mint az a Múlt-kor egyik adásából is kiderült: a 16 éves lánynak kapcsolata volt a fonyódi diszkó 40 éves tulajdonosával. A Gyöngyhalász diszkót vezetõ Futács Károly ráadásul a lány apjának üzleti ellenlábasa volt; az apa egy nappal a tragédia elõtt pedig újra eltilthatta a lányt a férfitól.
Arról, hogy pontosan miért vette be a gyógyszereket a 16 éves szépségkirálynõ, igazából ma is csak feltételezések vannak. „Az biztos, hogy naiv volt. Szerintem az volt a baj, hogy nagyon sokan körülvették és nagyon sok mindent mondtak neki, kivették az iskolából, de közben semmi nem történt vele” – emlékezett vissza az egyik versenyzõtárs. Abban mindenki egyetért, hogy Molnár Csilla valójában nem akart meghalni. Nem tervezte elõre az öngyilkosságot, családja és barátai szerint csak fel akarta hívni a figyelmet a problémáira, melyekbõl nem látott kiutat.
A fentiek ismeretében jó lenne elgondolkodniuk a koronáért a dicsõségért induló fiatal lányoknak azon, hogy habár felemelõ dolog elsõnek lenni a szépek között, a siker és annak hozadéka néha hamis csillogás csupán, olykor nem vezet sehová. Csodálatos dolog lehet ünnepeltnek lenni, de utána jönnie kell a dolgos, józan hétköznapoknak, mert az igazi megmérettetés akkor következik.
Különbözõ források felhasználásával Major Edit
