Dr. Riedl Ferenc helytörténész szerint Luncz Mátyás fiát temették először ide, de a legrégebbi épen maradt gótkeresztes sírkő Mertinger József budaörsi plébánosé 1782-ből. Csaknem 1400 sírkő található a területén, melyek a Buda-környéki kőfaragók alkotásai, s nagy részük a 19. század második feléből és a 20. századból való.
1996 júniusában a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata a hazai német nemzetiségi lakosság 1946 és 1948 között történt kitelepítésére emlékezve országos emlékhellyé nyilváníttatta, alapkövét is ekkor tették le. 2006 júniusában itt avatták fel az Országos Német Elűzetési Emlékművet. Címe: „Bezárt kapu”, amely Menasági Péter szobrászművész alkotása, a magyarországi németek szülőföldjükről történt elűzésének 60. évfordulójára állították fel. Talpazatán Koch Valéria költőnő sorai olvashatóak: „ Stoppt schon den kleinssten Haß, sagt rechtzeitig halt!” – A legkisebb gyűlöletet is már időben állítsátok meg!
Az Elűzetési Emlékmű mellett találunk egy szerény emléktáblát. A táblát a Budaörsi Német Kulturális Egyesület állíttatta a tiszalöki internálótáborban tragikus körülmények közt agyonlőtt Schultz József budaörsi fiatalember emlékére 2010. november 14-én. Schultz József, akit 18 évesen a háborúba vetettek, majd fogságba került.10 év elteltével kész fiatalemberré cseperedett. Megtudta, hogy szüleit, kiket már 10 éve nem látott, Németországba telepítették. Fiatalsága legszebb évei háborúskodással, és a fogságban teltek el. Az internáló táborban a sortűznél az első sorban állt…..
A temetőben álló Csulits- kápolnát az 1980-as években kapták meg szertartásaikra a görög katolikusok, akik ma is használják. A kápolnát 1862-ben építtette Csulits János és családja. Csulits János nőtlen fivére a halálos ágyán a kápolna megépítésére ajánlotta fel az apai örökségét.
Az Ótemető területén található a ravatalozó is.
1993-ban megjelent Budaörsi Anziksz című lapban ezt olvashatjuk: „ A budaörsi Ótemető sírjai – néhány kivétellel –gondozatlanok. Az áttekinthetetlen sorok közt az embermagas gyom, rendezetlen talajfelszín, ledőlt sírkövek szomorú látványt nyújtanak.”
Azóta a helyzet gyökeresen megváltozott. A temetőt gyakran látogatják a Németországból haza érkező régi budaörsiek és nagy örömmel nyugtázzák, hogy a temető egyre szebb, gondozottabb, rendezettebb.
A több évig tartó munkálatoknak elsődleges cél a sírkövek rendbetétele volt. Az eldőlt, már- már félig a földbe süllyedt köveket felállították, Az alapzatokat megerősítették, a repedéseket kifugázták, a letört darabokat visszaillesztették. A több mint 1400 sírkövet lecsiszolták. Utakat, vízelvezetőket alakítottak ki, világító testeket szereltek fel és elkészült négy kút. A füvet rendszeresen nyírják. Amióta látványosan szépül a temető szinte teljesen megszűnt a szándékos rongálás. Azokat a darabokat, amelyeknek már nem lehet megtalálni az eredeti helyét, a kápolna mögött egy kisebb lapidáriumba helyezték. Az utakat finom felső réteggel látták el. Sax László kőszobrász az Ótemető jó ismerője, mert a munkálatok egy részét ő végezte. Elmondta, hogy számos sírkő a tardosbányai kőfejtőből származik, azok a vöröses színűek. A fehérek süttői mészkőből készültek.
A kápolnától balra, közel egymáshoz több mint 240 éves szív alakú sírokat találunk. Értéküket nem lehet forintosítani.Őrizzük őket, vigyázzunk rájuk!Szív formájúra faragott sírkővel Magyarországon csak Balatonudvari és valamelyik környező település sírkertjében lehet találkozni.
Egy sírkő az 1700-as évek végéből.
A sírkövek alatt a kitelepítettek elődei, rajtuk kívül a mai lakosok egy részének ősei – Drixlerek, Riedlek, Herzogok, Schultzok, Ritterek, Michelbergerek, Weberek,Schillingek, Sattelbergerek, Winklerek – alusszák örök álmukat.
(Fotó: Wein)
s.k.
