Sok mindentől szoronghat egy mai kamasz…

2024-10-02 | Budaörs
és persze a szülei is. Nekünk, szülőknek, nagyszülőknek, még nagyon más volt az életünk. A mi gondolataink az érettségi évében akkoriban az álmaink, az egyetem, a leendő munkahelyünk körül forogtak. A lányok közül néhányan már „jártak” fiúkkal és a fiúk is kerülgették a lányokat, de minden egy mérsékelt közelségben történt, és nem vastagon kirúzsozott szájjal vagy festett hajjal, túl szexi miniben mentek a lányok randira…

Nem igazán voltak képben a fiatalok a társadalmi kapcsolatokban, és nem is nagyon gondolták, hogy hatással lehetnek a világra. Ma már temérdek információ zúdul ránk, a globalizáció veszélyeiről szóló beszélgetések is mindennapossá váltak már a Z generáció tagjai között is, és a kamaszok is időnként felemelik  a hangjukat.

De mindenek előtt azt tisztázzuk: ki, hová sorolható a születésük sorrendjében?

X GENERÁCIÓ: 1962-l979 közt születettek

Y GENERÁCIÓ: 1980-1994 közt születettek

Z GENERÁCIÓ: (iGens vagy screen generation): 1995-2010 közt születtek

ALFA GENERÁCIÓ: 2010 után világra jött gyerekek

Egyéniség – közösség

Az iGenshez (közvetítő, elemző) vagy a screenhez (képernyőfüggő) tartozók sokkal nyitottabbak az előző generációknál, viszont meglehetősen invidualisták (akik a saját érdeküket helyezik előtérbe, önnállóan döntenek az életükkel kapcsolatban). Leegyszerűsítve: ez az én-központú korosztály – erre a véleményre jutott Jean Twenge, a San Diego Állami Egyetem, pszichológus professzora, aki reprezentatív kutatást végzett a témában. És persze a kamaszok meg jellemzően minket, felnőtteket illetnek ugyanazzal a kritikával… Emlékszem rá, hogy a fiam egyik barátja, hogyan kommentelte egy barátaival folytatott vitában: „Mondjuk ki, eleink sok sz..rt hagytatok ránk! Ennyit a társadalmi felelősségvállalásról. De, köszi, sebaj, majd mi megoldjuk! EZT IS!!!”

Dr. Bernsütcz Mária, a BME adjunktus – trend-. és generációkutató – véleménye szerint a mai kamaszok jól tájékozottak a globális kérdésekben, de akár olyan kérdésekben is, mint a testszégyenítés (amikor az áldozat átfordul önhibáztatásba), a feminizmus (társadalomkritikai eszmerendszer, ami egy olyan mozgalomhoz kapcsolódik, ami szeretné elérni minden téren a nemek közötti egyenjogúságot), vagy a zéró waste (semmi szemét!) szemlélet. „Ez a generáció jóval tudatosabban tervezi az életét, mint mi, régiek. A tudatosságnak azonban a része az is, hogyha nem
találják meg itthon a számításukat, könnyelműen kilépnek, és könnyen döntenek úgy, hogy viták helyett  inkább másutt keresik az érvényesülést.”

Azt gondolnánk, hogy a Z generáció életét az internet uralja, de a kutató szerint a technológia mellett a közösség is alapvető hatással van a mindennapjaikra. A jövő vezetőivé viszont azok a fiatalok válnak, akik rendszeresen olvasnak, és akik önismeretet is szereznek – állítja a generációkutató. – Önismerettel a mai kamaszok jobban állnak, mint mi, az előző generációk tagjai. Ők nyitottabbak, elfogadóbbak, könnyebben kiállnak egymásért. Újdonságot jelent még, hogy amellett, hogy aktív és érzékeny közösségi tagok, szeretik hallatni a saját hangjukat is. Gyakori az is, hogy a közösség által jól ismert márkájú terméket megveszik, aztán perszonalizálják, magukhoz alakítják, így üzenve, hogy hozzátok tartozom, de egyedi is vagyok.”

Építő, leépítő

Köztudott, hogy a kamaszok napi 4-6 órát töltenek az okostelefonukkal. Jean Twenge szerint napi két óránál meg kellene állaniuk ahhoz, hogy elkerüljék az alvászavarokat, az elmagányosodást, illetve általában a szorongás tüneteit. „Még mindig hatalmas bennünk az információ-éhség – figyelmeztet a magyar szakember. – Mindannyian érezzük a digitális technológia által keltett pszichés zavazokat, de a Z, illetve az alfa generáció esetében jóval nagyobb a kísértés, hiszen nekik lényegesen több idejük van elmerülni az internet világában. Többek között ezért kezdtem el a blogomon is foglalkozni a digitális önszabályozás témájával.”

A neten – a kutató szavaival élve – természetesen van építő és leépítő tartalom is, de azt, hogy egy gyerek melyiket fogja követni, azt számos tényező befolyásolja. A sok közül például a szülők iskolai végzettsége is. „Ideális esetben a szülőkkel, illetve a tanárokkal meg lehet beszélni, hogy mit jelent a fake news (álhírek, átverés, dezinformáció, azaz félrevezetés, ez a lélektani hadviselés egyik formája) vagy cyberbullying (internetes megfélemlítés, az áldozat szándékos megszégyenítése és megalázása). A baj az, hogy amikor egy fiatal szóbeszéd tárgya lesz az online platformokon, képtelen várni késő estig a válasszal… Ez viszont a soron kövekező alfa generációtól olyan pszichológiai érettséget vár el, amilyenhez valójában még a Z generációnak sincs elég tapasztalata” – említ egy példát a kihívásokra a kutató. Nehézséget jelent a fiataloknak az is, hogy az információs kor minden eddiginél minden téren egyre nagyobb versenyt diktál, és ez jó ideje már a középiskolai felvételi vizsgákon is tetten érhető.

Kihívások és feladatok a Z generáció életében is bőven akadnak. Ők egyéniségre törekednek és képesek racionális döntéseket hozni, egyszerre több dolgot csinálni, fejlettebb az önképük, de akadnak köztük olyanok is, akiknek önértékelési problémáik vannak. (De szerencsére egyelőre még itt vagyunk mi, az ABC-ben még idősebbek, és a segítségükre lehetünk – feltéve, ha kiváncsiak rá…).

R. V.

(Forrás: MARIECLAIRE)

Megosztás