Szentendrei séták

2022-08-21 | Budaörs
Az előttünk lévő hosszú hétvége egyik programja lehet Szentendre. Ha meguntuk a városok adta ünnepi lehetőségeket és egy kis csöndes romantikára vágyunk,mi sem egyszerűbb, mint hévvel vagy autóval kiruccanni ebbe a gyönyörű Duna parti városba.

 

A törökök elől menekülő görögök, szerbek dalmátok, bosnyákok többek között Szentendrén telepedtek le. Már Nándorfehérvár (Belgrád 1521-es eleste után érkeztek szerbek Szentendrére, de nagyobb számban azonban csak 1690 körül telepedtek le. 1696-ban Csernojevics Arzén pátriárka kérelmet intézett a Budai Kamarai Adminisztrációhoz, hogy Pesten lakást jelöljenek ki számára és mivel ez nem történt meg, így Izbég (Szentendre) központtal jött létre a Budai Szerb Ortodox Püspökség.

A mai püspöki székesegyház helyén középkori templom állt. A Belgrádból érkezett betelepülők kőből építették fel templomukat, ezért ezt a templomot mind a mai napig Belgrád-székesegyháznak nevezik.

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt püspöki székesegyház a szentendrei templomok közül rangjához méltóan a legdíszesebb és leginkább tiszteletparancsoló épület, ám méretei kevésbé érvényesülnek, mivel a püspöki palota és a szerb ortodox egyházművészeti Múzeum kertjében, évszázados fák ölelésében, kőkerítéssel elkerített területen fekszik.

A templom 48 méter magas, főhomlokzati harangtornya, a szentendrei tornyok közül a legmagasabb

Itt nyugszik Vujicsics Tihamér zeneszerző.

A templom kertjében, a kőfal mentén számos kőből és márványból készült sírkő látható.

A templom főbejárata mellett áll az ún. pátriárkai épület, melyben a szájhagyomány szerint III. Arszenije pátriárka lakott.

A templomkertben található a Szerb Egyházművészeti Múzeum, melyet a korábbi lelkészlakásokból alakítottak ki 1964-ben. Az ország minden területéről érkeztek ide mirták, ikonok, kendők, terítők, evangéliumok és egyéb egyházművészeti és egyháztörténeti érdekességek.

Az ortodoxok száma az 1790-es években volt a legmagasabb, 2036 fő, ekkor a püspöki templom parókiájához 366 fő tartozott. Létszámuk már a beköltözés után csökkenni kezdett, 1796-tól 1828-ig már csak hét lelkész szolgált (templomonként egy). A 19. századi rohamos csökkenés után jelenleg kb. 100-120 ortodox lakosa van Szentendrének. A város szerb templomai közül már csak itt tartanak rendszeres istentiszteleteket.

A gyönyörű fekvésű település, sajátosan mediterrán városképe a törökök kiűzése után, az  ide érkező szerb, dalmát és görög telepeseknek köszönhető. A városka idővel egyre több festőt vonzott, az itt működő Művésztelep pedig új otthon kínált a Trianon után „hazátlanná” vált nagybányai művészeknek. A belvárosban tucatnyi kis múzeum nyílt a városhoz kötődő képzőművészek alkotásaiból (Czóbel, Barcsay, stb.), és a Kovács Margit múzeum is itt talált otthonra a művésznő kérésére.

Kovács Margit múzeumot a 18. század elején építették barokk stílusban. Eredeti funkciója sóház volt, később postaállomás is működött az épületben, majd plébánia és kereskedőház, majd egyszerűen csak lakóházként funkcionált, míg végül múzeum lett belőle.

Kovács Margit a magyar kerámiaművészet megújítója 1972-ben életművének jelentékeny részét, a Ferenczy Múzeumnak  ajándékozta, ebből nyílt meg a kiállítóhely még a művésznő életében, 1973-ban. A kiállításon a művésznő ajándékozási szerződése is szerepel. 1974-ben a művésznő szülővárosának, Győrnek is ajándékozott alkotásokat, a győri Városi Művészeti Múzeum is tart fenn egy állandó kiállítást híres szülötte emlékére. A kedves és nagyon tájékozott tárlatvezető irányításával végigbarangoltuk a boltíves, sok helységből álló házat, amely Kovács Margit gyönyörű kerámiáit rejti.

 

 

Számtalan szebbnél szebb alkotásait testközelből szemlélhetjük és rövid időre bepillantást nyerhetünk ennek a különleges tehetségű alkotóművészek mindennapjaiba, amelyet nagyrészt édesanyjával és alkotásaival töltött. Egy röpke filmfelvételen láthatjuk őt munka közben és tanúi lehetünk egy agyagból életre keltett figura születésének. A szemlélő által oly egyszerűnek tűnő, ám annál nagyobb tudást és képzelőerőt kívánó könnyed mozdulatok nyomán a szürke agyagból kiragyogó figura látványa, annak csipkecsodás ruhája, arcának részletei, apró ujjai, a ruhájának redői majd az arra felhalmozott színes máz csodája nem feledteti el velünk az igazi tehetség és művészet csodáját.

Röviden ennyi amit Szentendréről sebtében tudnunk kell. A többit személyesen megtett sétáink alkalmával foguk felfedezni ebben a gyönyörű városban.

Major Edit

 

Megosztás