A kiállítás 2021. novemberétől látható és a nagy érdeklődéssel kísért tárlat láthatását ez évben még egy pár hétig meghosszabbítják. Így jutottunk el mi is ezen a szép februári délutánon a kiállító termekbe ahol nemcsak Szinyei Merse Pál alkotásait, hanem Monet,Sisley,Corot,Courbet alkotásai is láthattuk, ugyancsak Ferenczy Károly Rippl-Rónai József vagy Bernáth Aurél munkáit is megcsodálhattuk.
A tárlatlátogatásunk színvonalát emelte egy kedves művészettörténész személye,aki mint tárlatvezető részletesen elmesélte a képek keletkezésének történetét. Így jutottunk el a Lila ruhás nő festményhez, amelyről sokan nem tudtuk, hogy a vásznon megfestett hölgy nem más, mint a festő felesége. S nem tudhattuk azt sem hogy milyen sok sorscsapás és keserűség érte őket házasságuk idején.
A nagy szerelem és a kezdetben szépen induló házasságot tönkre tették a sorozatos családi vesztességek. Meghalt az édesapja, a nővére, három kislányát a diftéria, azaz a torokgyík vitte el. A halálesetek és a szakmai sikertelenségek miatt a festő kedvetlenné, időnként agresszívvá vált, ezt pedig a feleség egyre nehezebben viselte. Végül 1887-ben fogta életben maradt leányait és elhagyta a művészt. Szinyei, aki egyedül maradt fiával, az ecsetet letéve politizálni kezdett, valamint a birtok ügyes-bajos dolgaival foglalatoskodott. Rokonok és barátok közbenjárása, ügyeskedése kellett ahhoz, hogy visszatérjen a festéshez. Élete utolsó 25 évét az alkotómunkának szentelte, jelentős sikereket is a magáénak tudhatott ebben az időszakban. 1920-ban hunyt el Jernyén. Probstner Zsófia 101 éves korában, 1954-ben halt meg, így túlélte az összes, a festővel közös gyermekét.
Szinyei Merse Pál a magyar festészet egyik legnagyobb alakja. Művészetében az ember és táj kapcsolata, a természeti valóság gyöngéd szépségeinek örömteli megragadása foglalkoztatta. Az élet szeretetét és a természet szépségét sugárzó művei (Anya gyermekével, Szerelmespár, Hinta, Ruhaszárítás) után, 1873-ban alkotta élete fő művét, a magyar festészet egyik gyöngyszemét, a Majálist.
Művészetét sokan bírálták és nem értették, ugyanakkor azonban volt része hivatalos elismerésben is. Egy időben országgyűlési képviselő, aki nagyúri módra élt, megengedve magának, hogy esetleg ne vegyen ecsetet a kezébe. De a birtokára visszavonulva, ha ritkábban is vette kezébe az ecsetet, olyankor megkapó műveket alkotott. (Lilaruhás nő, Pacsirta, családtagjainak arcképei).
A Majális című festményének 1896-i kiállítása nagy sikert aratott és ez után a hazai művészeti közélet egyik vezető alakja lett, amit egyik francia kortársa se mondhatott el magáról. 1905-től haláláig a Képzőművészeti Főiskola igazgatója volt. Késői alkotásainak plein air törekvései a nagybányai iskola fölfogásához állnak közel (Hóolvadás, Őszi táj).
Kellően feltöltődve a látottak szépségével elégedetten tértünk haza Budaörsre. Köszönet a szervezésért, ami klubtársunk Takács Józsefet és feleségét Nusikát illeti meg.
Major Edit
