Előadó: Dr. Herczeg Ágnes Möcsényi Mihály-díjas táj- és kertépítész, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa
Közreműködik: Pánti Anna operaénekes, Szabó András előadóművész, a Budaörsi Sapszon Ferenc Kórus, vezényel Dr. Krasznai Gáspár karnagy.
A MATE-TTDI Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszék munkatársai, Dr. Sárospataki Máté tanszékvezető egyetemi docens és Dr. Herczeg Ágnes egyetemi docens, valamint Benkő Anna okleveles tájépítészmérnök hiánypótló könyvet írtak.
A magyar tájban mindig is különös szerepet töltöttek be a szentek, hiszen ahogy az évszázadok alatt folyamatosan formálódott a Kárpát-medence tájművelése, változatos tájain úgy jelentek meg a szenteket ábrázoló műalkotások. Hazánk területén jelenleg csaknem ezer, szentekkel kapcsolatos szobor található, amelyek bepillantást nyújtanak az adott táj és a tájat formáló emberek életébe. A tájat érrendszerként behálózó utak mentén vagy a településen belül elhelyezett építmények, leginkább templomok, kápolnák és rendházak vonzásában, valamint a településszövetekben önállóan térszervező elemekként megjelenő szent-ábrázolások igazodási pontok is.
„Segítettek a mindennapi tájékozódásban még akkor is, amikor már a hótól borított tájban már nem láthatóak az utak, ösvények. Ugyanakkor utat mutatnak transzcendentális síkon is. Fókuszpontok, amelyek felé tarthatunk, a horizonton vertikális irányt mutatva. A Fent és Lent, az Ég és Föld összekötőjeként, e kapcsolat metsző-pontját kijelölve a földi térben” – fogalmaznak a könyv alkotói.
A tájépítész szerzők nem csak annak bemutatására vállalkoztak, hogyan válnak a szentek az egyes tájak, tájelemek, tájhasználati módok, illetve az ahhoz kapcsolódó foglalkozások meghatározó védőivé, de kísérletet tesznek az adott tájban élők életfelfogásának, a közösség hierarchikus rendjének feltérképezésére is. Megtudhatjuk, miként mesél egy adott táj múltjáról Szent Donát vagy Szent Orbán, ki volt a pásztorélet védőszentje vagy mit keresnek polgári házak oromfalán a szentek és kik azok.
Bemutatásra kerülnek a magyar szentek ábrázolásai, ugyanis az Árpád-ház szentjei különleges helyet foglalnak el ebben az örökségben. A magyar táj arculatához tartozó szentábrázolások nem csak a közösség életét meghatározó, a mindennapi élet számára biztos alapot adó megnyilvánulási eszközök, de az egyes táj karakterének szemléletes jegyei is az arra járó, utazó szemében.
A témát feltáró kötet hiánypótló műként szolgál, hiszen „ha nem értjük a magyar táj szentjeinek jelentőségét, akkor a magyar tájra vonatkozó tájolvasatunk hiányos és érthetetlen marad. Fontos ismerni a hagyományokat és miérteket, hogy tudatosan és otthonosan járhassunk a magyar vidéken, értő módon olvashassuk a táj jeleit” – hangsúlyozzák a szerzők. A könyv kiadója: a Magyar Kertörökség Alapítvány és az Ars Topia Alapítvány; Felelős kiadó: Herczeg Ágnes
Az előadás ideje: 2024. szeptember 17. kedd 18 óra
Helye: Jókai Mór Művelődési Ház
2040 Budaörs, Szabadság út 26.
A rendezvény támogatója: Budaörs Város Önkormányzata.
Szaplonczay Marianne, Magyar Történelmi Szalon
