Több levegőt!

2020-05-05 | Közélet
Az interneten arról olvashattunk, hogy a járvány miatti korlátozások jót tettek a Föld légterének. Erről kérdeztük a városunkban élő Lukács Andrást, a Levegő Munkacsoport elnökét, aki szakember ebben a témában.

Valóban a repülőgép-forgalom jelentős korlátozásának köszönhetjük a légkör tisztulását?

A világ országaiban általában jelentősen csökkent a légszennyezés, ami elsősorban az ipar, az erőművek, a közlekedés teljesítménye csökkenésének köszönhető. A légi közlekedés leállása is hozzájárult ehhez, de csak korlátozott mértékben. A régiónkban – Lengyelországtól Bulgáriáig – azonban a világ túlnyomó részével ellentétben a légszennyezés jelentős növekedését lehetett megfigyelni a korlátozások kezdeti időszakában, ami feltehetően három okra vezethető vissza. Az első az, hogy az emberek otthon maradtak, és többet fűtöttek. Sokan fűtenek fával, sőt nedves fával, ami jóval több szennyező anyagot jelent, mint amikor száraz fával tüzelnek. Az elégetésekor rendkívül szennyező lignittel is sokan fűtenek, ami Nyugat-Európában már tilos, itthon meg évente 400 ezer tonnát tüzelnek el belőle a háztartásokban. Jellemző az is, hogy mindenféle hulladékot is rádobnak a tűzre, pedig ezt jogszabály tiltja. (Az illegális hulladékégetésért akár 300 ezer forint büntetés is járhat, de a hatóságoknak általában nincs elég erőforrásuk és emberük, hogy ennek érvényt is szerezzenek.) A második ok, hogy megkezdődtek a sajnos szokásos tavaszi zöldhulladék-égetések is, ami önmagában is rendkívül káros, de sokszor még műanyagot és más szemetet is dobnak a tűzre, és így szó szerint halálos mérgek kerülnek a levegőbe. A harmadik ok pedig az, hogy az időjárás sem kedvezett nekünk, a világjárvány kitörésekor a levegő nem távozott a Kárpát-medence területéről sem oldalirányban, sem felfelé.

 Budaörs levegője hogyan változott az elmúlt két hónapban? Vannak erre mérések?

Budaörsön hivatalos mérések nincsenek, de a budapesti, illetve országos adatokból lehet következtetéseket levonni. Szerencsére az utóbbi néhány hétben már javult a helyzet, szelesebb időszakon vagyunk túl, és a fűtési szezonból is megyünk kifelé. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint azonban Magyarországon még nem javult annyira a levegő minősége, mint a legtöbb európai országban. Így különösen fontos, hogy mindenkiben tudatosuljon: az égetés, és különösen a hulladékégetés nagyon komolyan hozzájárul a légszennyezéshez, ami még világjárvány nélkül is komoly egészségügyi problémákat okoz, de különösen veszélyes a járvány idején.

Ebből a budaörsi kéményből fekete füst ömlött, ami arra utal, hogy nem fával fűtöttek
(A kép forrása:
https://www.nefutshulladekkal.hu/)

 Miért veszélyesebb a szennyezett levegő most, mint a járvány előtt?

A rossz levegőminőségű területeken élők alapvetően hátrányos helyzetben vannak, ha elkapják a fertőzést. A légszennyezés ugyanis komoly terhet ró az egészségre, Magyarországon évente mintegy 13 ezer ember korai haláláért felelős, és ezek az emberek átlagosan több mint tíz évet veszítenek az életükből. Aki tartósan kitett a légszennyezésnek, annál légzőszervi, szív- és érrendszeri és más betegségek jelentkezhetnek, ezek pedig súlyosbítják a koronavírusos megbetegedés lefolyását. Ugyanakkor a rövid ideig tartó magas légszennyezés is jelentősen meg szokta növelni a különböző megbetegedések számát. (1952-ben a mindössze öt napig tartó hírhedt londoni szmog során 150 ezer embert vittek kórházba és több mint négyezren haltak meg.) Továbbá a vírusok megtapadhatnak a fűtés, közlekedés és egyéb emberi tevékenység során a levegőbe kerülő apró részecskéken, és akár három órán keresztül is fertőzőek maradhatnak.

Milyen kutatások alapozták meg ezeket a megállapításokat?

Számos ilyen kutatás létezik, ezek közül itt csak kettőt említenék. A Harvard Egyetem kutatóinak a napokban közzétett tanulmánya kimutatta, hogy amennyiben tartósan csak egy kicsivel is magasabb volt a levegőben a szennyezőanyagok koncentrációja, az jelentősen növelte a koronavírus miatti elhalálozásokat. A kutatók az Egyesült Államok szinte teljes területéről, 3000 megyéből gyűjtötték össze 2000 és 2016 közötti a légszennyezettségi és egyéb adatokat, így az eredmények kiemelkedően megalapozottak. Egy másik tanulmány szerint Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban a koronavírus okozta halálozások 78 százaléka azokban a térségekben történt, ahol a legmagasabb volt a levegő szennyezettsége.

Mit tehetünk a légszennyezettség csökkentéséért?

Lehetőleg kerüljük a szilárd anyagokkal történő fűtést. Semmiképp ne égessünk hulladékot, erre Budaörsön nem is lehet semmilyen indok, hiszen itt erős a szociális háló, az önkormányzat mindenkinek segít, aki jelzi, hogy nincs pénze fűtésre. A Levegő Munkacsoport, a Magyarországi Betegszervezetek Szövetsége és az Európai Közegészségügyi Szövetség, valamint a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége kezdeményezésére egyre több településen tiltják meg a zöldhulladék égetését; Budaörsön 2020. április 24-én hirdették ki az erről szóló rendelkezést, így igyekezzünk ennek érvényt szerezni: ha valaki zöldhulladékot éget, hívjuk fel a figyelmét arra, hogy ez tilos, és komoly büntetést vonhat maga után, ha pedig ez nem segít, jelezzük a jegyzőnek, a rendőrségnek vagy súlyosabb esetben a katasztrófavédelemnek (tűzoltóságnak). Arra is ügyeljünk, hogy milyen anyagot használunk kül- és beltérben, mert a mesterséges anyagok egy részéből apró egészségkárosító részecskék vagy a kipárolgással ártalmas vegyületek kerülhetnek a levegőbe.

Ennek a budaörsi háznak a tetejét egy kátrányos szigetelőanyag borítja. Az erős napsugárzás hatására mérgező vegyületek árasztják el a házat és környékét (Fotó: Lukács András)

A lakásunkban sem tiszta a levegő?

– Sajnos ma már rengeteg olyan tárgy van az otthonainkban (például bútorok, padlószőnyegek, elektronikus eszközök, vegyszerek), amelyekből egészségkárosító anyagok kerülhetnek a lakásunk levegőjébe. Ezért is érdemes minél gyakrabban szellőztetni – természetesen ez igazából akkor hatásos, ha tiszta a kinti levegő.

Ön mit tesz az egészsége megőrzésének érdekében?

Igyekszem betartani a Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlásait: egészséges étkezés, rendszeres mozgás, szabad levegőn tartózkodás, kikapcsolódás (például szépirodalom olvasásával), beszélgetés családtagokkal, barátokkal (egyelőre sajnos nagyrészt telefonon vagy interneten).

Bevezető kép: Avarégetés Budaörsön 2020. március 17-én (Fotó: Lukács András)

s.k.

Megosztás