A Parkerdő felhívja a figyelmet, hogy az ország egész területén – így a Budai-hegységben, a Pilisben, a Visegrádi-hegységben, a Gödöllői-dombságban is – tűzgyújtási tilalom van érvényben, a kijelölt tűzrakóhelyeken is. A rendkívüli helyzetben a Parkerdő tűzőrséget is szervezett, munkatársai fokozott figyelemmel járőröznek a területen, de az erdőlátogatók segítségére is szükség van: a rendkívüli helyzetben mindenki váljon tűzőrré!
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint 2022 első felében több mint tizenegyezer (!) alkalommal riasztották a tűzoltókat szabadtéri tűzhöz. Ezek jelentős része erdőtűz volt, amelyeket a terepviszonyok, a rossz megközelíthetőség, a vezetékes víz és a tűzcsapok hiánya miatt komoly kihívás oltani.
A Pilisi Parkerdő által kezelt budapesti erdőterületeken csak az elmúlt három napban három helyen kapott lángra az erdő. Szombaton a Szép Juhászné közelében megközelítőleg ezer négyzetméteren, hétfőn az újpesti Farkaserdőben ugyanekkora területen, a Gyömrői út környékén viszont közel húsz hektáron tombolt erdőtűz.
A városi erdők klímavédelmi, vízvédelmi, rekreációs szempontból pozitív hatást gyakorolnak Budapestre, ugyanakkor egy esetleges erdőtűz komoly kockázatokkal járhat, nemcsak az erdei ökoszisztémára, hanem a környező lakott területekre is veszélyt jelentve.
Az erdőtüzek kiváltó oka 99%-ban az emberi gondatlanság, esetenként a szándékosság. Sokszor a rét- és a tarlóégetés, az eldobált cigarettacsikkek, illetve a nem megfelelően eloltott tábortüzek jelentenek gondot. Az egészséges állapotot ilyenkor már nem lehet teljes mértékben visszaállítani; egy-egy tűzeset után nagyjából 100 évre van szükség a természet regenerálódásához. Ha tűz tombol a természetben, az élővilág egésze károsodik: még a felszínen tovasöprő lángok is komoly problémát jelentenek. Elpusztulhatnak a facsemeték, a csírázó növények, így az erdő következő generációja, a jövője semmisül meg, nem is beszélve az avar-, illetve talajlakó állatokról, hüllőkről, kétéltűekről, ízeltlábúakról. Az erdő életközössége, a szoros kölcsönhatás szenved csorbát – bármelyik eleme is sérül, az hatással van az egész ökoszisztémára. Egy másik rendkívül jelentős gond, hogy maga a talaj, az élet forrása károsodik, így a növények nem jutnak elég tápanyaghoz. Nem elhanyagolható, hogy a fák törzsét olyan hőhatás érheti, amely a szállítószövetek roncsolódását okozza, így hiába tűnik egészségesnek a növény, néhány hónapon belül nagy eséllyel elpusztul
Nagy hangsúly van tehát a megelőzésen, a lakosság informálásán, amivel az erdőgazdálkodók, az erdészeti hatóság és a katasztrófavédelem foglalkozik. Ez már csak azért is kulcsfontosságú, mert az utóbbi évek során megnövekedett Magyarországon az erdőtüzek száma: 2012-ben 16 000, 2013-ban 4600, 2014-ben pedig mintegy 5800 erdő-, illetve vegetációtűz volt, amelyek terjedési sebessége és intenzitása is meghaladta az előző évtizedekben tapasztaltakat. Nem elég az alkalmak számát nézni, a leégett területek mérete is ijesztő, 2012-ben például 91 735 hektárt érintettek a tüzek. A Bugaci-ősborókás leégésének 2012-ben egy 1100 hektáros terület látta kárát, az oltás 6 napig tartott, a fény pedig még a világűrből is látszott; a 2007-es tűzvész során Budapest XV. kerületében közel 100 hektár vált a lángok martalékává.
A Pilisi Parkerdő nyomatékosan felhívja a figyelmet az erdőtüzek fokozott kockázatára a mostani aszályos kánikulában. A rendkívüli szárazság körülményei között a legapróbb szikra vagy akár cigarettaparázs is tűzfészek lehet. Éppen ezért a Parkerdő tűzőrséget szervezett – munkatársai fokozott figyelemmel járőröznek a területen.
A Parkerdő arra biztatja az erdőbe látogatókat, hogy ebben az időszakban mindenki váljon tűzőrré. A kirándulók fokozott figyelemmel járják az erdőt, és a tűz legapróbb jelére értesítsék a tűzoltóságot, lehetőleg a helyszín pontos megjelölésével.
Erdőink védelme közös ügyünk, különösen a mostanihoz hasonló szélsőséges klimatikus helyzetben.
Forrás:Pilisi Parkerdő Zrt.és Turista Magazin
