Az UNESCO-világörökség részét képező budai erőd a ZÁÉV-Market konzorcium munkájával újul meg, tó is várja majd a látogatókat.
A Várkapitányság Nonprofit Zrt. megbízásából megvalósuló fejlesztés során teljesen újjászületik az évtizedek óta leromlott állapotú erőd, mely a Gellért-hegy tetején áll.A fővárosi Citadella újjászületését a ZÁÉV Építőipari Zrt. és a Market Építő Zrt. végzi el.
Mivel a Citadella állapota több mint egy évszázada folyamatosan romlik, és a XX. század fővárosi fegyveres összetűzései során ma is jól látható sérüléseket szenvedett az épületkomplexum, így jelentős az elvégzendő feladatok köre.
Átjárható, természetközeli Citadella díszíti majd a fővárost
A munkálatoknak köszönhetően a zöldfelület a másfélszeresére, 20 000 négyzetméterre nő a megújuló Citadellán.
Mindemellett az erődfalon belül egy új, több mint 6000 négyzetméteres közpark lesz, amelyben tó, kávézó és egy 35 méter magas magyar zászló is várja majd a látogatókat. Az erődön több helyen új átjárókat is nyitnak majd, így átjárhatóbb és természetközelibb lesz, mint korábban.
Az ágyútoronyra is nagy figyelmet fordítanak
Az erőd keleti oldalán egy látványos lépcsősort alakítanak ki, aminek segítségével a látogatók a Szabadság-szobor felől könnyen megközelíthetik az erődöt. Új kilátóteraszok is létrejönnek, ahonnan a Citadellára látogatók a jövőben élvezhetik majd panorámát.
A fejlesztések második ütemében, az ágyútoronyban több mint 1700 négyzetméteren, a magyarság szabadságküzdelmeit bemutató látványos, vonzó és inspiráló állandó kiállítás készül a Szabadság Bástyája címmel.
Galéria
A Gellért-hegy tetején, a Citadella délkeleti bástyájánál található Szabadság-szobor központi elhelyezkedésének köszönhetően az egész belvárosból jól látható. Bár az eredetileg a szovjet katonák tiszteletére állított szoborról megoszlanak a vélemények, a monumentális emlékmű felavatása óta tagadhatatlanul a főváros egyik legfontosabb jelképévé vált.
Kisfaludi Strobl Zsigmond bronzszobra tizennégy méteres talpazatával együtt negyven méter magasan emelkedik a Citadella fölé. A női alak, felemelt kezében a győzelmet és a békét szimbolizáló pálmaágat tartva a szabadságot jelképezi. Csupán a nőalak szobrának megalkotásához több mint kétszáz mázsa bronz felhasználására volt szükség: a több szoborból álló kompozíció létrehozásának költségét teljes egészében a magyar állam fizette.
A Szabadság-szobor felállítását a Budapesti Nemzeti Bizottság rendelte el 1945-ben, nem sokkal azután, hogy Budapest ostroma véget ért. Vorosilov szovjet marsall személyesen választotta ki Kisfaludi Strobl Zsigmondot a szoborkompozíció megalkotására, amelynek eredeti neve Felszabadulási emlékmű volt. A munkálatokat a Honvédelmi Minisztérium, az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium, valamint maga Vorosilov is felügyelete alatt tartotta – az általa kirendelt szovjet tanácsadók nyomására az emlékművet az eredetileg tervezett Horváth-kert helyett végül a Gellért-hegy tetején állították fel. A központi alak – és a talpazat – mérete pedig tíz méter helyett negyven méteres lett. A szoborcsoport felavatásra végül 1947-ben került sor. A szobor azoknak a szovjet katonáknak állított emléket, akik a német hadsereget kiűzték Budapestről a II. világháború végén.
Az eredeti szoborcsoport több alakot is magába foglalt, azonban 1989-ben a rendszerváltás után a korábbi kompozíciót jelentősen átalakították. Megmaradt a pálmaágat tartó nő, a fáklyás alak és a sárkányölő szobra. A szoborcsoport mögötti szovjet katonát ábrázoló három méteres kőszobrot, illetve egy másik, a Szabadság-szobor előterében álló, kezében gépfegyvert tartó szovjet katona hat méter magas szobrát az 1956-os forradalom idején ledöntötték. Utóbbit a forradalom leverése után visszaállították, azonban a rendszerváltás után, 1992-ben végleg eltávolították eredeti helyéről. Ma a XXII. kerületi Memento parkban található, ahol negyvenkét, a kommunista időszakban felállított, majd a rendszerváltást követően Budapest belvárosából eltávolított köztéri szobor áll.
Az emlékmű átalakítása 1993-ban fejeződött be. A domborműveket és a cirill betűs feliratokat levésték, az emlékműre felírt elesett szovjet katonák neveit eltávolították, illetve a szobor talpazatán lévő feliratot is megváltoztatták. Eredetileg „A felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép” felirat állt a gépfegyveres szovjet katonát ábrázoló szobor alatt. Napjainkban Nagy György, a Honvéd Vezérkar főtisztje által javasolt felirat olvasható az emlékművön: „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért”.
A szobrot a Szabadság Lelkének Szobra Projekt keretében, a szovjet csapatok kivonulásának ünnepén 1992-ben néhány napra fehér lepelbe bújtatták, amely a kommunizmus kísértetét hivatott jelképezni. A performance-nak köszönhetően a szoborcsoporthoz új jelentés társulhatott, és a szovjet megszállás utáni függetlenség szimbólumává alakulhatott át.
A városi legenda szerint a Szabadság-szobor eredetileg a repülőbalesetet szenvedett Horthy István kormányzóhelyettes emlékműve lett volna. Ennek alapját az a tény szolgáltatja, hogy Kisfaludi Strobl Zsigmond valóban kapott megbízást Horthy István Budapestre tervezett szobrának elkészítésére, azonban a szobor soha nem készült el, emellett a szobrász tervei sem mutattak sok hasonlóságot a később felavatott Szabadság-szoborral.
A Szabadság-szobor fontos szerepet tölt be a főváros életében, Budapest védjegyévé vált az évek során.
Major Edit
