Ünnepség a Mindszenty szobornál

2021-10-20 | Budaörs
A budaörsi FIDESZ és KDNP szervezete hagyományosan a katolikus templom kertjében álló Mindszenty szobornál tartja 56-os ünnepségét. Ki volt a mélyen tisztelt magyar bíboros és élete hogyan kapcsolódik az 1956-os forradalomhoz?

A Budaörsi Nepomuki Szent János Plébániatemplom kertjében 2009. október 8-án a Magyarok Nagyasszonya ünnepén lett felszentelve a Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, hercegprímás emlékére állított egészalakos ötvenmázsás süttői mészkőszobor, amely Babusa János szobrászművész alkotása.

Néhány fontos részlet főpapunk életéből, akinek 1994-ben elindult szenttéavatási eljárása és aki 2019. február 12-én Ferenc pápa jóváhagyásával a hősies erénygyakorlás elismeréseként “tiszteletreméltó” lett egyházában.

A II. világháború után:
A politikai rendőrségen szovjet mintára külön csoport foglalkozott “a Mindszenty személye és a köré gyűlt reakciós kör” tevékenysége elleni harc irányításával. Kémhálózattal vették körül, és már 1945-ben megnyitották azt az aktát, amelyben gyűjteni kezdték a róla szóló jelentéseket. A postán felbontották a leveleit és lehallgatták minden telefonbeszélgetését. Fényképezték és listára vették a látogatóit… A politizálás vádjával szemben Mindszenty hercegprímás egy életen át következetesen képviselte, hogy “az Egyház mindig és mindenütt igénybe veheti a jogot, hogy a politikai jelenségek felett is ítéletet mondjon, amikor a személyes szabadságjogok és a lelkek üdve ezt megköveteli.”

Az ellenségeskedés nem volt kenyere a bíborosnak, de a megalkuvás sem. Sokszor föltették neki a kérdést, hogy miért nem kereste a megegyezést a kommunista párttal. A bíboros realista válasza ez volt: “Ilyen körülmények között ez céltalan és lehetetlen, miként annak bizonyult a kommunista blokk más országaiban is, mert a hatalmon lévő ideológiai kisebbség nem megegyezésre, hanem az Egyház leigázására és elpusztítására törekedett.”…

A herceprímás nem kívánta azt, hogy személye miatt egyetlen hívő is a kenyerét veszítse, ezért úgy rendelkezett, hogy a katolikus hívek az ellene tiltakozó iratokat aláírhatják, mert nem szabad elhatározásukból cselekednek. Vezető politikusok hetente nyilatkoztak személye ellen. “Nem tudták megbocsájtani Mindszentynek, hogy egyszerű földműves családból származik, hogy a magyarság minden rétegében közszeretetnek örvend, hogy nincsenek erkölcsi hibái, melyeknek segítségével sarokba lehetne őt szorítani. Fájt nekik a bíboros ellenállási érdeme a hitleri megszállás alatt, sopronkőhidai fogsága, helytállása és emberi kiállása az üldözöttekért.” (mindszentyalapitvany.hu/alapitvany/alapitonk/eletrajz)

Megszólalt a felvidéki magyarság deportálása, a délvidéki magyarok tömeges lemészárlása, a német kitelepítés embertelensége miatt, az ítélet nélkül bebörtönzöttek és internáltak érdekében. 1945. október 18-án és 1947. augusztus 25-én a nemzetgyűlési képviselőválasztások előtt a püspöki kar közös körlevélben hívta fel a hívek figyelmét, hogy olyan pártokra szavazzanak, melyek programja evangéliumi szellemű. 1948. december 26-án törvény- és jogellenesen letartóztatták Mindszentyt… (vasiertektar.hu)

Kirakatper és  súlyos, kínzásokkal nehezített börtönévek következtek.

A  bíboros az embertelen bánásmód miatt megbetegedett, közvetlen halálveszélyben volt. 1955 tavaszán súlyos feltételek mellett kegyelmet ajánlottak neki: az állampárttal való együttműködés fejében újra elfoglalhatná látszat-hivatalát és ő mondhatná az esztergomi bazilika felszentelésének centenáriumi szentmiséjét. Ő azonban “a rabhalál vagy megalkuvó szabadulás alternatívájában” az elsőt választotta.
(mindszentyalapitvany.hu/alapitvany/alapitonk/eletrajz)

A forradalom kitörése után 1956. október 29-én a kommunista pártközpont utasítására titkos helyre akarták vinni, aminek ellenállt. Október 30-án éjjel magyar katonák szabadították ki fogságából, október 31-én délelőtt érkeztek a budai prímási palotába. Szabadságának 4 napja alatt a magyar katolikus egyház jövőjével kapcsolatos teendőkről tárgyalt a püspöki kar tagjaival és egyházmegyéje vezetőivel, Tildy Zoltán államminiszterrel, s a külföldi segélyszervek küldötteivel a Magyarországnak nyújtandó anyagi segítségről. Fölkeresték a református és evangélikus egyház vezetői is, de politikai pártok képviselőit nem fogadta. Nagy Imre miniszterelnök kérésére november 3-án este 15 perces beszédet mondott a Szabad Magyar Rádióban, kiállt a nemzeti szabadságharc céljai mellett, s a polgári demokrácia jövőképét vázolta föl. November 4-én hajnalban a szovjet csapatok támadása után az USA nagykövetségén kért és kapott menedéket (vasiertektar.hu)

Az ünnepség 2021-ben:

Megosztás