Valentin napja van, amikor világszerte ünneplik az ember egyik legszebb érzését a szeretetet. Ez a szeretet megnyilvánulás szólhat életünk párjának, de szólhat szüleinknek is, barátainknak is, de legfőképpen a szerelmesek napjának tekintik ezt a napot világszerte. Ezen a napon sokan ajándékozzák meg szeretett párjukat, apróbb ajándékokkal, virággal, hiszen az ötleteknek semmi sem szab határt.
Ma Bálint napja van, névadója Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek, a lelki betegek és az epilepsziával élők védőszentje. Világszerte, de főleg az angolszász országokban Bálint napján , azaz február 14-én tartják a Bálint-nap ,- angolul Valentine’s Day– ünnepét, amely Magyarországon az angol nyelvű elnevezés közvetlen átvétele miatt ,sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté és népszerűvé az 1990-es évektől kezdődően. Ezen az ünnepen (amelynek vallási eredete az idegen elnevezés elterjedése miatt Magyarországon elhomályosult) a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket. Sokunk keresztnevének az ókorban keresendő a gyökere, sok esetben egy szent neve lett népszerű és így öröklődött tovább és tovább.
„Az ókorból eredő ünnepet a keresztények február 14-én ünneplik. A keresztény szokás eredete, hogy Szent Bálint Terni püspöke a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban.. Ennek a szokásnak a szentről elterjedt egyik történet képezte az alapját. Eszerint mielőtt Keresztény hite miatt II.Caludius császár idején kivégezték, Bálint a hite erejével a börtönőre vak leányának visszaadta a látását. Mielőtt – a hagyomány szerint –február 14-én kivégezték, búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod.” Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata. A legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. Ennyi tehát a rövid története Bálint napnak.”
Kevés olyan nap van persze a kalendáriumban, amely ne adna alkalmat valamely hagyomány felelevenítésére, s a legtöbb szokás a természet megfigyeléséből, sokszor a napi időjárás megfigyeléséből indul ki. Ilyen a Bálint-napi termésjóslás is: hideg, száraz idő esetén bőséges termés várható, s ha a madarak csiripelése messzire hallatszik, jó idő lesz.
Ez a nap is a tavasz közeledtét jelzi, a tavaszét, amikor a természet újraéled. Ezért is mondták régen, hogy ha ezen a napon a vadgalambok visszatérnek, az a közelgő tavasz hírnöke. A galamb szerelemjelkép, de ennél kevésbé áttételesen, még jellegzetesebben is megjelenik a néphagyományban a szerelem, hiszen egyes vidékeken még ma elterjedt hiedelem, hogy e napon választanak párt a verebek. Voltak olyan területek, ahol ezen a napon szokás volt a madarakat magokkal, aszalt gyümölccsel etetni, illetve tyúkokat is ekkor ültettek, hogy sok legyen az aprójószág.
Nemcsak kotlóst „ültettek” ekkor, hanem fát is: a termékenységhez, terméshez kapcsolódott az a hagyomány, hogy a gyümölcsfacsemetéket is ezen a napon ültették, azok így gyorsabban megerősödtek, megeredtek, hamarabb rügyeztek, gazdagabb termést hoztak. Mura vidéken a fákra pedig termékenységvarázsló céllal perecet, aprósüteményeket aggattak és a gyerekek együtt ünnepeltek, ujjongtak a madarakkal. Napkelte előtt pedig szintén termésbővítő szertartásként a szőlőtermesztők megkerülték a szőlőt és megmetszették a föld négy sarkán a tőkéket.
Ehhez az ünnephez is számos babona tartozik, melyek legtöbbje fiatal lányoknak adott hajdan segítséget ahhoz, hogyan találják, hódítsák és tartsák meg életük remélt párját. Az egyik ilyen például, mely szerint ha a lányok a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe mennek, megláthatják leendő férjüket. Ha pedig már megvan a jelölt, jöhet a következő babona: olyan almát kell fogyasztaniuk, melynek kilenc magva van. Amennyiben a gyümölcsöt elfogyasztották, magvait pedig beleszórták a kiválasztott férfi zsebébe, a szerelem szinte biztos volt.
A legbiztosabb és legilledelmesebb módja a legény beinvitálásának, ha megkínálják valamivel – lehetőleg maga az eladósorban lévő leány – a házban sütött finomságok közül. Az ételeket persze szintén felhasználták különféle varázslásokra. A farsangi pogácsákba sütött „szerelmi serkentők” hivatottak a férfi szerelmét lángra lobbantani, A szerelemre áhítozó leányok a legválogatottabb dolgokat sütötték bele az ételekbe.
Feltehetően a dob és a szita, avagy rosta is a szerelmi varázslás eszköze volt, a varázslásban betöltött fontosságuk – és a visszafelé mondás, a fordított sorrend mágiájának – emlékét megőrizte a gyermekdal:
„Szita, szita, péntek,
Szerelem csütörtök,
Dob szerda”.
Szinte biztos egyébként, hogy ennek a napnak a szerelemmel kapcsolatos hagyománya is római eredetű a néphitben, hiszen az nagyon sok elemet megőrzött évezredek távolából a rómaiak ünnepeiből. A Bálint-napi szokás a Lupercalia ünnephez kötődhet. Ezt az ősi pásztorünnepet nem február 14-én, hanem 15-én tartották és termékenységi rítusok kapcsolódtak hozzá. Későbbi hagyomány, hogy az ünnepet Szent Valentin orvos és ókeresztény püspök gyógyításával és halálával hozzák összefüggésbe, aki hitéért 269-ben vértanúhalált halt. Mindenesetre Gelasius pápa rendelte el 496-ban, hogy attól kezdve Szent Valentin napját február 14-én ünnepeljék.
Annak valóban nincs régi hagyománya hazánkban, hogy a szerelmesek ezen a napon megajándékozzák szerelmüket, de ma már láthatjuk, hogy a Bálint-nap beépült az új ünnepek sorába. A Bálint-nap ráadásul rendszerint beleesik még a farsangi időszakba, a farsang pedig tudvalevőleg a párválasztás ideje.
Az bizonyos hogy ezen a napon sok-sok virágkertész és virágüzlet örül a megnövekedő forgalomnak. Aki azonban ezen a napon csak a Bálint névnapot ünnepli, ne búsuljon, mert vannak az életben még csodák és még belekerülhet a szerelem csapdájába. Addig is, amíg ez bekövetkezik, kívánunk boldog névnapot és szerelmetes Valentin napot.
Különböző forrásanyagok felhasználásával:Major Edit
