Mióta az ember közösségekben él, a betegségek könnyen terjednek egyik személyről a másikra. Amikor a baj sok embert érint és nagy arányban terjed, járványnak hívjuk, ha pedig a járvány világméretűvé válik, akkor azt pandémiának nevezzük.
A globális ragályok több 10 millió ember életét követelték. Az emberiséggel egyidősek, időről időre felbukkannak, majd eltűnnek. Az ember immunrendszere, védekezőképessége folyamatosan változik, épp úgy, ahogy ezek a kórokozók. Előfordulhat az is, hogy bizonyos betegségek eddig csak állatokat érintettek, de később átterjednek az emberekre is, mint pl. az influenza vagy az AIDS-et okozó HIV vírus is. Akik egy járványból meggyógyultak, kisebb eséllyel fognak megbetegedni újra, mert az immunrendszerük megtanult harcolni az ilyen kórokozóval szemben. A kórokozók egyre kevesebb embert tudnak megbetegíteni, így a járvány egyre kevésbé terjed.
Az első világháború végén, 1918-ban a spanyolnátha (a H1N1 influenzának egyik elődje) okozott pandémiát. A világjárvány 1920 decemberéig tartott. A járványok halálozási rátáját mutató 1-től 5-ig terjedő skálán a legsúlyosabb, 5-ös kategóriába sorolták, mivel az esetek több mint 2 százalékában halállal végződött a megbetegedés. A spanyolnátha a Föld lakosságának mintegy 20-40%-át betegítette meg, mintegy 500 millió embert. Nevét részben onnan kapta, hogy először Spanyolországban írták le, részben pedig onnan, hogy csak Spanyolországból jelentettek megbetegedéseket és halálos áldozatokat.
A más világjárványokhoz képest kiugróan magas halálozási rátát azzal magyarázzák, hogy a háború idején alig volt mit enni, sokan legyengültek, emellett a kórházak túlzsúfoltsága és a hiányos higiénés körülmények még súlyosabbá tették a betegek helyzetét.
A mostani koronavírus-járványhoz hasonlóan 1956-ban is Kínában kezdődött az ázsiai influenzaként emlegetett és egészen 1958-ig tartó járvány. A H2N2-es vírust egy délnyugat-kínai tartományban mutatták ki először. Európában is voltak megbetegedések. Svédországban 1957 elején iskolákat kellett bezárni. Szingapúrba februárban érkezett meg, majd áprilisban Hongkongban, júniusban a Egyesült Államokban mutatták ki, ahol majdnem 70 ezren haltak meg a járványban. Akkor is elsősorban az idősekre volt veszélyes a vírus.
Ettől enyhébb volt a hongkongi influenza, ami 1968-ban és 69-ben okozott megbetegedéseket világszerte.
Szintén pandémiát okozott a HIV, vagyis a humán immundeficiencia-vírus. A HIV-fertőzés okozza a szerzett immunhiányos szindrómát, vagyis az AIDS betegséget. A főleg afrikai országokban mind a mai napig jelen lévő vírusfertőzés 2005 és 2012 között okozta a legtöbb megbetegedést és halálesetet.
A legutóbbi pandémia okozója a H1N1 vírus volt. 2009 júniusában jelentette be az Egészségügyi Világszervezet a világjárványt. Mivel a vírus sertésekből eredt, sokáig sertésinfluenzának nevezték a járványt, amit valójában többfajta vírus okozott. A H1N1 is az influenza-vírus egyik mutálódott változata. 2009 áprilisában a H1N1 egy változata halálos áldozatokkal járó megbetegedéseket okozott Mexikóban. Az első jelentések kb. száz áldozatról szóltak, de ezek a számok napról napra változtak. A kór átterjedt az USA-ba, valamint később Európába is.
Az utóbbi évek legkiemelkedőbb fegyvertényei az oltási programok. A drága gyógyszerek sok halálesetet előznek meg, de az olyan egyszerű intézkedések is számtalan gyermeket mentenek meg, mint a hasmenéstől vagy a hányástól kiszáradt gyerekek folyadékpótlása.
De nem csak ezek a legfontosabb intézkedések. A higiénés kultúra színvonalának emelése óriási előrelépést jelent. A WC használata utáni, és az ennivalókészítés előtti kézmosás a legjobb módja a hasmenés okozta fertőzések csökkentésének. Sok területen még mindig nincs tiszta mosdó és ivóvíz. A segélyszervezetek keményen dolgoznak, hogy kutakat létesítsenek e vidékeken.
A háború a kórokozók ellen folytatódik, és valószínűleg soha nem lesz vége. Viszont az esélyeink egyre jobbak, hiszen már olyan orvostudományi eszközökkel rendelkezünk, amelyek birtokában végre védekezhetünk is. Amíg azonban az elmaradottabb vidékek nem fejlődnek és a vírusok mutálódnak, addig újra és újra felbukkanhatnak, világjárványt okozva.
(Források: hirtv.hu, people.inf.elte.hu – Részletek Szilvási Alexandra tanulmányából)
