A Magyar Királyi Lovarda épületegyüttes történetérõl

2019-06-05 | Értékeink
A Batthyány-kastéllyal szemben fekvõ területen álló épületegyüttes. Középen, szabadon álló, téglalap alaprajzú, oromfalas, nyeregtetõs, fedett lovardaépület. Romantikus vakolat-architektúrával, az oromfal csúcsán Kossuth-címer.
A lovarda két oldalán, U alaprajzú, földszintes istálló- és gazdasági épületek. Jelentõsen átalakítva. Az 1848-1849-es szabadságharc után Batthyány Kázmértól a birtokot elkobozták és I. Ferenc József rendeletére, 1853-ban, Királyi Katonai Méntelepet állítottak fel itt.

A település központjától D-re, a Batthyány-kastéllyal szemben fekvõ területen álló U alakú épületek, melyek téglalap alaprajzú lovardát fognak közre. Nyereg, illetve kontytetõsek, cserép- és palafedéssel.


A két istálló között szabadon álló, téglalap alaprajzú, nyeregtetõs épület, cserépfedéssel.

Lovarda:


Fõhomlokzatát négy pilaszter osztja három részre; alul lábazat, felül az oromzat vonalát követõ, a pilaszterek fölött golyvázódó három részes párkány zárja.
 
A párkány képszékében – részenként – bemélyedõ tükrök kaptak helyet. A két szélsõ pilaszter tetején egy-egy akrotérion, a két középsõ közötti szegmentív záradéka fölötti lépcsõzetes oromzat tetején Kossuth-címer.
 
A középsõ tengelyben kisméretû, szegmentíves záródású, kõkeretes ajtó, vállmagasságból indított, a szegmentív vonalát követõ szemöldökpárkánnyal; fölötte kétszer két konzolos, vasrácsos erkély, kettõs erkélyajtóval: rézsûsen mélyednek a falfelületbe, szegmentíves záródásúak, fölöttük vállmagasságból indított, a kettõs ívet követõ szemöldök.
 
A szemöldökpárkány fölött óra. A két szélsõ tengelyben egy-egy nagyobb kapu, hasonló szemöldökpárkányokkal: az É-i szegmentíves záródású, a D-i cserélt, egyenes záródású.
 
Fölöttük az erkély magasságában fekvõ nyolcszög alakú bemélyedõ mezõk.

A hátsó homlokzat – amennyire az állványok alatt látható – hasonló kialakítású.

Északi épület:


Szabadon álló, U alaprajzú, földszintes épület kontytetõvel, cserépfedéssel. É-i szárnyához merõlegesen nyereg-, illetve lapostetõs, cseréppel és hullámpalával fedett toldalékok épültek, így az eredeti alaprajz majdnem zártudvarossá egészült ki; e toldalékok azonban mind méretben, mind minõségben messze alulmúlják az épületet.
 
Ugyanez áll a K-i szárny udvari homlokzata elé épített hullámpalás toldalékra is. Az épületen lábazat és egyrészes párkány fut körbe, a falakat lizénák tagolják.
 
A külsõ homlokzatok tagolása elég jól megmaradt: Az egyenes záródású ablakok tagolt kerettel körbefogott, szegmentíves záródású, alul könyöklõpárkánnyal lezárt tükrökben helyezkednek el, a lizénák által kialakított falmezõket a párkány alatt ívsor díszíti.
 
A K-i szárny K-i homlokzatának középtengelyében kapu, kialakítása mint az ablakoké.
 
A szárnyak udvari homlokzatait szintén lizénák tagolják, nyílásrendszerük át van építve. Közepén, rizalitban nyíltak az eredeti bejáratok, legalábbis erre utalnak a ma befalazott, lizénás hármas szegmentívek.

Déli épület:


Szabadon álló, U alaprajzú, földszintes épület, udvari homlokzatai elõtt kiugró épületrészekkel. Kontytetõjét pala fedi.

A homlokzatok tégláig le vannak csupaszítva, de a körbefutó lábazat, párkány és a faltagoló lizénák felismerhetõek. Nyilván a homlokzattagolás többi eleme is megegyezett az É-i épületéivel.
 
A K-i szárny K-i homlokzatán és elvétve még egy-két helyen megvannak az eredeti alakú nyílászárók, a többi ki van cserélve, javarészt háromosztatú ablakokra.
 
A szárnyak udvari homlokzatai is megegyeznek az É-i épületéivel, sõt, bizonyos szempontból épebbek is, mint amazok: lizénák, középütt háromszög-oromzatos rizalitban hármas szegmentívek a (befalazott) bejáratokkal, az oromzatban padlásajtóval.    (forrás:muemlekem.hu)
 
 
 

 

Megosztás