A híres versenyló, Kisbér kalandos életû gazdája: 2. RÉSZ, a család tragédiája

2019-03-29 | Lovasélet-Hagyományok | Látogató: 0
Kisbérrõl - a híres Kisbérrõl származó versenylóról - már olvashattak lapunkban. Gazdájával, Alexander Baltazzival még nem foglalkozunk. Ismerkedjen meg vele, regényes életével, családjával, a császári udvarhoz fûzõdõ kapcsolatával...

Az elsõ részt ugyanebben a rovatunkban ("Lovasélet, hagyományok") olvashatja!

 

 

A mayerlingi tragédia

 

Alexander Baltazzi unokahúga, Mary von Vetsera 1888 õszén lett Rudolf szeretõje.

 

 

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/ab/Maria_Vetsera_117096.jpg

 

Maria von Vetsera

 

 

Találkáikat Larisch grófné (1856–1940), Erzsébet császárné és királyné legidõsebb fivérének, Wittelsbach Lajos fõhercegnek leánya,

 

Rudolf unokanõvére szervezte, aki anyagilag le volt kötelezve a trónörökösnek.

 

Az egzaltált és állhatatlan természetû Rudolf rendszeres kapcsolatokat tartott fenn más nõkkel, fõleg prostituáltakkal. Idegállapota miatt öngyilkosságra készült, ehhez társának a 17 éves, hiszékeny és rajongó Mary von Vetserát választotta.

 

1889. január végén I. Ferenc József császár (1830–1916) felelõsségre vonta fiát a Maryhez fûzõdõ erkölcstelen viszonya miatt. 1889. január 28-án Rudolf fõherceg arra kérte Larisch grófnõt, hogy hozza el a Hofburgba Mary von Vetserát, azzal az ürüggyel, hogy elbúcsúzhasson tõle.

 

A leányt a trónörökös kiszöktette a Hofburgból. A Mayerlingi vadászkastélyba mentek, ahol január 30-án holtan találták õket.

 

A botrányt eltussolták, a rendõri vizsgálat eredményeit eltitkolták. Valószínû, hogy Rudolf agyonlõtte Mary von Vetserát, azután maga is öngyilkos lett. Az eset pontos körülményeit ma is kutatják.

 

Bécsben olyan szóbeszéd is elterjedt, hogy Mary nagybátyja, Alexander Baltazzi, értesülvén Mary megszöktetésérõl, utánuk ment volna Mayerlingbe azzal a szándékkal, hogy akár erõszak árán is visszahozza 17 éves unokahúgát.

 

Nem tudni, hogy Maryt élve, vagy holtan találta a vadászkastélyban. Szóváltás, majd verekedés alakult ki, ennek során Alexander ölte volna meg a trónörököst.

 

Mary halálát eltitkolták, holttestét azonnal eltávolították Rudolf mellõl. Január 31-én a mayerlingi kastélyból titokban a közeli heiligenkreuzi ciszterci apátságba vitték, ott az öngyilkosok kriptájába helyezték.

 

A szomorú eseményen csak nagybátyja, Alexander Baltazzi és gyámja, Stockau gróf vehettek részt, anyja megjelenését a rendõrfõnök nem engedélyezte.

 

A Vetsera családot teljes hallgatásra kötelezték. Mary holttestét csak jóval késõbb helyezhették át mai sírhelyére, a heiligenkreuz-i temetõbe.

 

A tönkretett család

 

A mayerlingi tragédia után a Baltazzi és a Vetsera család tagjai kegyvesztettek lettek az udvarnál. Az arisztokrácia kiközösítette õket.

 

A gazdag és befolyásos családot a Mayerlingban történtek társadalmilag teljesen ellehetetlenítették.

 

Az császári család tagjai és az udvari emberek ugyanis Mary Vetserát (és természetesen vele együtt a családját is) okolták a trónörökös haláláért.

 

A császár környezete titokban olyan híreszteléseket is terjesztett, hogy a trónörököst Mary mérgezte meg, mielõtt öngyilkos lett.

 

Alexander nõvére, Helene minden felelõsséget a család korábbi jó barátjára, a császári család rokonára, Marie von Larisch grófnõre hárított, akiben mindenkor megbíztak, és aki, mint idõsebb barátnõ kísérte Maryt, és kerítõnõként szállította a 17 éves leányt a 31 éves, nõs fõhercegnek.

 

A hivatalos bécsi cenzúra könyörtelenül bezúzatta Helene minden védekezési kísérletét.

 

Az özvegy elhagyta Ausztriát, csak az elsõ világháború és a Habsburg-ház bukása után tért haza.

 

Alexander Baltazzit, a trónörökös halálával kapcsolatos, õt is érintõ híresztelések ellenére az osztrák hatóságok nem zaklatták.

 

Mértéktelen játékszenvedélye következtében vagyonát elveszítette, szegénységbe és nincstelenségbe jutott.

 

Mindenkitõl elfeledve halt meg Bécsben, 1914. november 11-én, vakbélgyulladás következtében.    (forrás:wikipedia)

 

 

 

Megosztás