A város híressége: ismerje meg kicsit jobban a Kisbéri félvért!

2019-06-25 | Lovasélet-Hagyományok
(Whiskey, egy Kisbéri félvér herélt, forrás:wikipedia - fotó:Freiheit) A 18-19. században Magyarország elõkelõ helyet foglalt el a Monarchián belül a lótenyésztés területén. Ez volt az az idõ, amikor a katonaságnak egyre több lóra volt szüksége.
Ez vezetett oda, hogy 1853-ban gróf Batthyány Kázmér elkobzott kisbéri birtokán egy 300 kancából álló ménest állítottak fel.
 
Eredetileg angol telivéreket akartak tenyészteni, de ennyi angol telivér kanca beszerzését nem tette lehetõvé a Monarchia anyagi helyzete.
 
Ezért csak néhány angol telivért szereztek be, az állomány többi részét vegyes fajtájú, de gondosan válogatott kancákkal töltötték fel.
 
 
A kisbéri félvér lovak a legkiválóbb huszár lovak voltak a 19. század utolsó harmadában, és a 20. század elején – forrás:wikipedia
 
 
A magyar királyi lovarda 1858-ban épült fel Kisbéren, és máig Közép-Európa legnagyobb fedett lovardájának számít.

A szelekció által egyre egységesebbé váló kancaállományt az elsõ idõben angol telivér ménekkel fedeztették, s ezért típusában egészen ahhoz hasonlatossá vált.

 
Hogy elkerüljék a telivérekre jellemzõ finom csontozatot, idegességet és igényességet, egy idõ után mezõhegyesi félvérekkel fedeztettek, és 1904-tõl már egy kisbéri félvérrel, Fenék I-gyel is.
 
Az elsõ világháború után a tenyésztés iránya megváltozott, már a telivérek helyett csak kisbéri és mezõhegyesi félvérekkel fedeztettek, így a kisbéri félvér tömegesebb lett, de megõrizte eleganciáját, gyorsaságát.
 
A kisbéri félvér méneket igen gyakran felhasználták a gidrán tenyésztésében is.
 
Az 1940-es évek elején hosszas keresés után három trakehneni mén érkezett Kisbérre, kiválasztásukkor lényeges szempont volt, hogy a trakehneni fajta állt a legközelebb a kisbérihez.
 
Széplak (Goldlack sz. 1927.) és Formás (Format sz. 1936.) értékes tenyésztési vonalakat alapított, amelyek ma is léteznek.
 
 
http://erdelyilovas.ro/wp-content/uploads/2014/02/kisberi-felver-lo.jpg
 
A második világháború megtizedelte az állományt.
 
Többek között 78 egyedet hadizsákmányként az Amerikai Egyesült Államokba vittek, és ott elárvereztek.
 
Fajtatiszta tenyésztésük az 1953-ban megalapított Hungarian Horse Associationnak köszönhetõen mindmáig fennmaradt.
 
A megmaradt 150 kisbéri ló a Bábolnai Állami Gazdaság tulajdonába került. Ezekkel a kancákkal és a magánménesek állományából álló sárvári ménes kancáival kezdõdött a fajta regenerálása.
 
Az 1960-as években kezdõdött, meggondolatlan keresztezések, amelyek egy új sportlófajta megteremtését tûzték ki célul, a kisbéri félvért veszélyeztetett helyzetbe sodorták, a régi tenyésztési vonalak nagy rész eltûnt.
 
Az 1989-ben megalakult Kisbéri-félvér Lótenyésztõ Országos Egyesület a megmaradó népies és az egykori törzstenyészetekbõl kikerült állományból próbálja a hagyományos vonalakat megmenteni, és új vonalakat teremteni.
 
Jellemzõi

A kisbéri félvér lovak a lovassport valamennyi ágában eredményesen használhatók. Az angol telivérhez igen hasonló, elegáns megjelenésû, szilárd szervezetû hátasló, amely könnyebb hámos munkára is alkalmas.

 
A kancák marmagassága bottal 163-179 cm.
 
Leggyakoribb színe a sárga és a pej, de elõfordul szürkében és feketében is.
 
http://www.cschkkb.cz/_data/section-1/1_1311683747_htmlfull.jpg
 
Hasznosítása

A kisbéri félvért leggyakrabban nyereg alatt használják, nagyon eredményes díjugró és díjlovagló kategóriákban.
 
Fogatlónak is kiváló. Sportló létére elég okos. (forrás:wikipedia)

 

 

zármazási hely  Magyarország
Kisbér
Vérmérséklet Melegvérû
Szín Leggyakoribb szin a sárga és a pej, de elõfordul szürkében és feketében
Testfelépítés Elegáns
Jellemzõk Szilárd szervezetû hátasló
Marmagasság 163–168 cm
Fejforma Feje nemes, szikár, egyenes profilvonalú
Eredete 1853
Hasznosítása Lovassportok

 

(forrás:wikipedia

 

 

 


 

Megosztás