Híres Kisbériek: Kozma Ferenc, aki telivéreket hozott ide...

2019-06-20 | Lovasélet-Hagyományok | Látogató: 0
(Kozma Ferenc - fotó:wikipedia) Kozma Ferenc nem Kisbéren született, nem is itt hunyt el. A kisbéri lovashagyományok, a ménes létrehozásában, az itteni és környékbeli lótenyésztésben olyan érdemeket szerzett, hogy megérdemli: egy kicsit közelebbrõl bemutassuk.
Kozma Ferenc,  leveldi (Sõrnye puszta, 1826. szeptember 19. –Mezõhegyes, 1892. július 6.) földmûvelésügyi miniszteri titkár, majd tanácsos, aki sokat tett Mezõhegyes gazdálkodásának, ezen belül lótenyésztésének fellendítéséért.

Élete

1826. szeptember 19-én született a Somogy megyei Sõrnye pusztán. Apja, Kozma Ferenc, földbirtokos és ügyvéd volt Kaposváron.

Testvérbátyja Kozma Sándor, késõbbi fõügyész volt. Középiskolásként – Petõfihez és Jókaihoz hasonlóan – Pápán, a református gimnáziumban tanult.

A gimnázium elvégzése után a belovai katonai intézet hallgatója lett. 1843-ban tiszti növendékként lépett be a 6. (varasd-szentgyörgyi) határõr gyalogezredbe. 1845-ben felvették a bécsi nemesi testõrség állományába, mint hadnagy.

Mivel hazafias érzelme mindennél erõsebb volt, 1848-ban a szabadságharc hírére – lovával együtt – hazaszökött és szeptember 27-én már a XVI. honvéd zászlóaljban találjuk, mint honvéd fõhadnagyot.

 
 
1849. április 19-én a nagysallói csatában megsebesült. Felgyógyulása után tovább harcolt a Kmetty hadosztályban.

A világosi fegyverletétel után bujdosni kényszerült, majd a Fejér megyei Baracskán telepedett le. Megházasodva, felesége – Domokos Judit – birtokán gazdálkodott tovább.

1861-tõl részt vett a megyei közéletben, fõszolgabíróvá választották, de az alkotmányos élet megszûntével ismét birtokára vonult vissza.

A provizórium alatt a Budai Helytartótanács titkára, majd 1867-tõl az Földmûvelésügyi Minisztérium lótenyésztési fõosztályának vezetõje volt.

1868-ban magyar-osztrák vegyes bizottság szállt ki Mezõhegyesre az ingó és ingatlan vagyon számbavételére.

A magyar bizottság vezetõje Kozma Ferenc volt. 1869. január 1-jén történt Mezõhegyes végleges átadása magyar vezetésbe.

Kozma Ferenc azonnal megkezdte a méntelepek ujjászervezését, nevezetesen Bábolnán tiszta arab, Kisbéren telivér angol, Mezõhegyesen és Fogarason többféle kitûnõ fajtát hozott be, s e nemes fajokból elárasztotta az országot elsõrendû ménlovakkal.

Az eredményeit megtekintõ király 1872. májusban, ott helyben kinevezte miniszteri tanácsossá, ezt követte a szent István-rend és több külföldi rendjel.

Sikeres mûködése legfényesebb eredménye volt az 1885. országos kiállításon felmutatott lókiállítás, mely a maga nemében páratlan volt Európában.
 

 
Kozma legjobb munkatársa Mezõhegyesen Gluzek Gyula igazgató és gróf Orsay Olivér ménesparancsnok volt.

Minden nyár elején végig szokta járni a ménestelepeket és birtokokat, hogy a méneseket osztályozza és selejtezze, a gazdaságokat elrendezze.

Ilyen szemleúton halt meg 1892. július 6-án Mezõhegyesen, ahol az 1898. május 23-án leleplezett, Zala György készítette díszes emlékszobra áll.

Emlékszobrot emeltek neki Kisbéren is, Baracskán pedig sírját közadakozásból készült oszlop jelöli.     (forrás:wikipedia)

http://dka.oszk.hu/027200/027256/varm_komarom_031.jpg
 

Kisbéri szobra
 
 
Mûvei

(Emléktáblája, Budapest, Kossuth tér – forrás:wikipedia)

 

 

Megosztás