Mór látképét is meghatározza: Kapucinus templom és rendház (Nagy vagy német templom)

2019-07-18 | Értékeink
A kapucinus rendet 1528-ban alapították, mint hatalmas ferences család önálló harmadik ágát. 1574-tõl engedélyezték a rendnek külföldi terjeszkedést. Jellemzõ a rendre a mondat: „Ahová senki sem akart elmenni, elment a kapucinus". A legszélesebb néprétegekben terjesztették az igét.
Legismertebb alakja a rendnek Brindisi Szt. Lõrinc, akinek legendás fehérvári csatáját máig õrzi az emlékezet. Móron 1695-ben telepedtek meg, miután Hochburg János özvegye, Hartmann Johann végrendeletileg 10 000 Ft-ot utalt ki annak 500 Ft-nyi kamatjával együtt a rend részére templom és kolostorépítés céljából.
 
1701-ben készül el a rendház és templom, melyet július 24-én szentel fel a kalocsai érsek és veszprémi püspök, gróf Széchenyi Pál.
 
A rendház rövid idõn belül valóságos kapucinus központtá válik, ahol sokszor 15-18 atya is tevékenykedik egyszerre.
 
Térítõ tevékenységük nemcsak Mórra, hanem a környezõ településekre is kiterjed, úgy, mint Bodajk, Tata, Pusztavám, Bokod. Tevékenységük átnyúlt egész Veszprém és Komárom megyékre.
 

A kapucinusok valóban a szegények lelkipásztorai voltak, bekapcsolódtak a mindennapokba. Ezt bizonyítják a kegyeleti emlékhelyek, a kápolnák, búcsújárások, körmenetek.
 
Õk voltak az elsõ tûzoltók (1766), jobbágymegmozdulások alkalmával õk közvetítettek úr és paraszt között életük kockáztatásával.
 
A kapucinusok a lelki gondozás mellett a lakosság támaszai is voltak.
 
A XVIII. sz. elsõ felében, amikor súlyosabbnál súlyosabb járványok és egyéb betegségek szedték áldozataikat, a móriakat és a környezõ falvak lakóit a szakállas barátok gyógyították.
 
 
1734-ben a rendházban létesült az elsõ gyógyszertár, ahol a gyógyszereket nem pénzért árusították, hanem az igénylõk „alamizsnát” adtak a szolgáltatásért.
 
A patikát 1807-ben kénytelenek voltak eladni a rendház felújítása miatt.

Az 1810-es földrengés súlyos károkat okozott a templomban és a rendházban. A plébániatemplom rangjára emelt épületet egy emberöltõn át részleges felújításokkal óvták meg az összedõléstõl.
 
 
 
 
 
Kapucinus templom – Fotó:Nagy Pál
 
 
Mivel azonban az eredetileg 600 fõ befogadására épült templom nem tudta befogadni az idõközben 4 ezer fõre duzzadt híveket, egyre sürgetõbbé vált korszerûsítése.
 
A kiegyezést követõ gazdasági fellendülés teremtette meg a pénzügyi alapokat ahhoz, hogy az adományokból végre megépülhessen az új templom. 1880. áprilisában kezdõdtek meg a munkálatok.
 
A megnagyobbított templomot 1881-ben már fel is szentelték, az istentiszteletet is meg lehetett tartani.
 
A homlokzatból félig kilépõ gúlasisakos torony építését 1884-ben kezdték meg és 1885-ben két új harang beépítésével fejezõdtek be.
 
Az eredetileg barokk stílusú templomot eklektikus stílusban építették újjá. A rendház a templommal egybeépített, nyolctengelyes kivitelû. Kb. 10000 kötetes, jó állapotú rendi könyvtárral rendelkezik.

Az oltár mellett az 1848-ban meggyilkolt Lamberg Fülöp Ferenc vörösmárvány emléktáblája áll.
 
A kiterjedt Lamberg család több tagját a templom altemplomában temették el.
 
 
 
 
http://www.utazzitthon.hu/images/latnivalo/kapucinus_belso_mor_600_400.jpg
 
 
 

1950-ben a szerzetesrendek feloszlatásával a móri kapucinusoknak is el kellett hagyniuk rendházukat, hogy helyüket világi papok vegyék át. 1989. õszén tértek vissza aztán Mórra.
 
Nagy erõfeszítéssel és összefogással sikerült a rendnek a kolostort, valamint templomaikat kívülrõl és belülrõl rendbehozatni és a plébániai életnek új lendületet adni.
 
1994-ben szentelték fel az új, Szt. Imre és Szt. Konrád harangokat. (Kisvári Edina)
 
 
 
 
http://www.moriplebania.hu/kepek/pasztorjatek/pasztorjatek12.jpg
 
(Ez a Magyar templom  – fotó:moriplebania.hu)
 
 
 
 
 
http://www.ferencescsalad.hu/images/csoportkep_ofmcap.png
 
(a kapucinusok – helyettük már új szerzetesek érkeztek)
 
 
 
 

 

Megosztás