Bemutatjuk a város gótikus mûemlékét a középkorból: a Szent Anna-kápolna

A székesfehérvári belvárosi Szent Anna-kápolna a város egyetlen épen maradt gótikus mûemléke, valamint az egyetlen épségben fennmaradt középkori épülete.

Hunyadi Mátyás korában, 1474-ben építtette Hentel, fehérvári polgár.

Története

A kápolna középkori neve nem ismert, és feltételezhetõ, hogy azonos azzal a kápolnával, amelyet Kálmáncsehi Domonkos építtetett, s amely a középkori bazilikával együtt pusztult el.

A mai kápolnát 1711-1729 között Nádasdy László csanádi püspök, egyúttal székesfehérvári õrkanonok restauráltatta, ekkor került a tetõre a huszártorony.

A gótikus kápolna homlokzata elé a 19. században elõcsarnokot húztak, ekkor cserélték fel a fõhomlokzaton lévõ csúcsíves ablakot a rózsaablakkal.

(a szép rózsaablak – forrás:wikipedia, KovacsDaniel)

Az 1934-es restaurálás során bontották le az épület hatását és arányait rontó elõcsarnokot, ezáltal szépen érvényesül a késõ-gótikus pálcatagos kapukeret.

A hódoltság alatt is imaházként szolgált, errõl tanúskodik a falak ornamentális festése, és a bejárattól balra lévõ falon lévõ festett felirat maradványa.

A kápolna leírása

A püspöki székesegyház felé nézõ déli homlokzaton három magas, csúcsíves ablak látható.

A szentély a nyolcszög három oldalával zárul. Az egyhajós templomteret hálóboltozat fedi.

A szentélybe a barokk oltárt Nádasdy László püspök állíttatta.

Az oltárkép Szent Annát ábrázolja, a képkeret oromzatában Nádasdy-címerrel.

(a kápolna szembõl – fotó:wikipedia, Árpád Horváth)

Közeli látnivalók

A kápolna elõtt Kálmáncsehi Domonkos, humanista prépost szobra áll, Ohmann Béla mûve.

A székesegyház egykori õrét ábrázoló alak a székesegyházra tekint fel, baljában az elsõ, eredeti Szent Anna kápolna alapítólevelét tartja, jobbját a kápolna makettjén nyugtatja.

A Szent István püspöki székesegyház, a Székesfehérvári egyházmegye fõtemploma szintén a II. János Pál pápa téren, a kápolna mellett áll.  

(forrás:wikipedia)