Idõsebb Horváth Jenõ fehérvári évei alatt kidolgozott tehát egy, az erfurti kiállításon látott virágórához hasonló tervet, majd felvette a kapcsolatot a Budapesti Óragyárral, annak fõmérnökével, a még élõ, 94 éves Csuri Lászlóval, aki elkészíttette a toronyóraszerkezetet.
Utóbbi még ma is megvan (igaz, természetesen már digitális szív "dobog" a virágszõnyeg mögötti kis föld alatti kuckóban), a Kossuth-tömbben szintén nagy turistalátványosságnak számító Órajátékot létrehozó Kovács Jenõ õrizte meg az utókornak.
– Diákként magam is sokszor dolgoztam nyaranta a Virágóránál, ültettünk, gondoztuk – emlékszik vissza ifjabb Horváth, aki levéltáros, s jelenleg a budakeszi helyi lap szerkesztõ-újságírója.
A Virágóra pontos felavatásának dátumát nem ismerjük, a tervezõ fia nem talált a könyvtárban erre vonatkozó dokumentumokat.
A Népszabadság 1960. február 23-i számában így ír: "A Székesfehérvári Szolgáltató Vállalat kertészeti részlege érdekes tervet valósít meg a tavasszal.
A Köztársaság út melletti parkban virágórát készít, a tervezõ Horváth Jenõ városi fõkertész. Az órát földbe épített szerkezet mûködteti majd, számait és perceit különbözõ színû virágokból képezik ki.
" A Fejér Megyei Hírlap azévi áprilisi egyik cikkében a jelentõsen megnõtt lakossági virágigényrõl ír, amely valószínûleg magával hozta azt, hogy a közület, a város is felzárkózzon a város megszépítéséhez, zöldítéséhez.
– A Virágóra akkoriban egyedülálló volt Magyarországon, de ilyen formátumú követõje máig sem akadt, noha vannak már más városi példák – mondja Horváth Jenõ, aki szeretné, ha ez a kedves fehérvári látványosság és nem utolsósorban annak idén százéves tervezõje, megálmodója kicsit nagyobb figyelmet kaphatna.
Ki tudja: talán kiderült a korabeli avatási dátum is, és a nem is olyan késõi utókor egy emléktáblával, netán egy kis utóavató ünnepséggel is áldoz majd az emlékének…
Az idõ ura, májustól novemberig
Kovács Jenõ 1977 óta kíséri figyelemmel a Virágóra szerkezetét, szó szerint, ugyanis mûszaki állapotának és pontosságának felelõseként minden nap odasétál, megnézi: jól jár-e, vagy nem sérült-e meg az óra.
Ugyanis, miként a múltban, manapság is vannak vicces kedvûek, akik megpróbálják eltekergetni a mutatókat.
Az eredetileg motorikus felhúzású toronyóra szerkezetet a 80-as években cserélték le rádiótávirányításúra. Az óra minden évben májustól novemberig mutatja az idõt. (forrás:egykor.hu – fmh.hu)
2017-es cikkünk a Virágóráról:
