Városház tér, szemben a Városháza és elõtte a Tízes huszárok szobra. – 1940.
(fotó:fortepan/Gyöngyi)
Városháza a Fõ utca felõl, háttérben a Szent István Bazilika. – 1940.
(fotó:fortepan/Gyöngyi)
a Szent Anna kápolna az elõtérben Kálmáncsai Domonkos szobrával. – 1940.
(fotó:fortepan/Gyöngyi)
A Szent Anna kápolnáról:
A székesfehérvári belvárosi Szent Anna-kápolna a város egyetlen épen maradt gótikus mûemléke, valamint az egyetlen épségben fennmaradt középkori épülete. Hunyadi Mátyás korában, 1474-ben építtette Hentel, fehérvári polgár.
Története
A mai kápolnát 1711-1729 között Nádasdy László csanádi püspök, egyúttal székesfehérvári õrkanonok restauráltatta, ekkor került a tetõre ahuszártorony.
A gótikus kápolna homlokzata elé a 19. században elõcsarnokot húztak, ekkor cserélték fel a fõhomlokzaton lévõ csúcsíves ablakot a rózsaablakkal.
Az 1934-es restaurálás során bontották le az épület hatását és arányait rontó elõcsarnokot, ezáltal szépen érvényesül a késõ-gótikus pálcatagos kapukeret.
A hódoltság alatt is imaházként szolgált, errõl tanúskodik a falak ornamentális festése, és a bejárattól balra lévõ falon lévõ festett felirat maradványa.
A kápolna leírása
A püspöki székesegyház felé nézõ déli homlokzaton három magas, csúcsíves ablak látható.
A szentély a nyolcszög három oldalával zárul. Az egyhajós templomteret hálóboltozat fedi. A szentélybe a barokk oltárt Nádasdy László püspök állíttatta. Az oltárkép Szent Annát ábrázolja, a képkeret oromzatában Nádasdy-címerrel.
a Karmelita templom és a Maulbertsch-kút. – 1940.
(fotó:fortepan/Gyöngyi)
Prohászka Ottokár emléktemplom – Vasútvidéki Jó Pásztor plébániatemplom. – 1940.
(fotó:fortepan/Gyöngyi)
Romkert. 1940.
(fotó:fortepan/Kurucz Márton)
Szekfû Gyula utca 1., Evangélikus templom fõbejárata. – 1950.
(fotó:fortepan/Karabélyos Péter)
