Már a 11. században létezett Fehérváron: Fõ utca...

2019-01-16 | Értékeink
(Egy eklektikus lakóház homlokzata - forrás:wikipedia, fotó:Globetrotter19) Székesfehérvár belvárosa rengeteg - ismert, vagy kevésbé látogatott - látnivalóval (mûemléképületek, szobrok...) bír. Ezek közül választottunk párat, hogy foglalkozzunk velük néhány alkalommal, hátha felfedeznek olyanokat, vagy bármelyikrõl olyan új információt, melyet érdekesnek tartanak.
A székesfehérvári Fõ utca a Belváros leghosszabb sétálóutcája, a város egyik fõ turisztikai célpontja. A Városház teret és a Mátyás király körutat köti össze.
 
Az utcát impozáns, fõleg barokk, de klasszicista és eklektikus stílusú épületek is szegélyezik.
 
Közülük a leghíresebbek a ciszterci templom, a Szent István Király Múzeum fõépülete, A Fekete Sas Patikamúzeum, a Vörösmarty Színház épülete és a Magyar Király Szálló.

A Fõ utca már a középkorban a város egyik fõ útvonala volt, ekkor latinul Vicus Magnus, azaz Nagy utca volt a neve.

 
Mai formája 1872-ben jött létre több épület lebontásával.
 
Az utcát 2008 és 2013 között teljes körûen felújították.
 
 
Varkocs György szobra – forrás:wikipedia, fotó:lálálá9999
 
Története

A mai Fõ utca elõdje, a Vicus Magnus (Nagy utca) Székesfehérvár igazi várossá fejlõdésének megindulása után, már a 11. század elején minden valószínûség szerint létezett.

 
Erre vezetett az út a városközpontból a Budai kapu felé, ezáltal igen fontos útvonal lehetett: a városba itt futottak be az északról és keletrõl jövõ kereskedelmi útvonalak.
 
Székesfehérvár szabadságjogainak köszönhetõen az elsõ vásártartó város volt, árumegállító joggal. IV. Béla király a belsõ város északi részén, a Budai kapu mellett, mai Fõ utca mentén építtette fel az új fellegvárat és királyi palotáját.
 
A város 1543-ban oszmán uralom alá került. A mai Szent István Király Múzeum épületének helyén állt egyik dzsámijuk egy kecses minarettel.
 
 
Eklektikus homlokzatú rezidencia – forrás:wikipedia, fotó:Globetrotte19
 
 
Az épületegyüttest Fehérvár 1688-as felszabadulását követõen lebontottak.
 
Ekkor érkeztek meg a városba a jezsuiták, akik rendházat (a mai múzeum épülete) és templomot építettek: a Nagyboldogasszony- és Nepomuki Szent János-templom a Fõ utca egyik legjelentõsebb épülete.
 
A templom a rendházzal együtt késõbb a pálosok, majd a ciszterciek kezelésébe került.

A Fõ utca ma is látható szerkezeti formáját 1872-ben érte el, amikor is a városi magisztrátus szûknek találta a városkaput.

 
Ezért több polgári ház, a Budai kapu és a várfal egy részének lebontásával alakították ki a Fõ utca (akkor Nádor utca) északi részét.

A Székesfehérvár-Belváros Rehabilitációjának Folytatása projekt keretében a Fõ utcát 2008 és 2013 között felújították.

 
Ekkor került kiépítésre többek között a Magyarországon egyedülálló "indamotívum" (az utca kövében elhelyezett, világító, inda hatását keltõ motívum) is.

Korábbi nevei

Vicus Magnus (középkor)


Város utca (törökkor)

Öreg utsza (18-19. század)

Nádor utca (1872-1950)

Március 15. utca (1950-1990)

Fõ utca (1990-)                            /forrás:wikipedia/

További információk, látnivalók, képek:

 
 
 
 
 
Cégér, háttérben a Ciszterci templom tornyai – forrás:wikipedia, fotó:Globetrotter
 
Megosztás