Mit tudsz róla? Az Országalma és története - Videóval is

A Fehérvári jog, közismertebb nevén az Országalma egy vörös márvány díszkút, mely Székesfehérvár Belvárosában, a Városház tér közepén található.

Az díszkút Ohmann Béla szobrászmûvész alkotása, melyet 1943-ban állítottak fel, és Székesfehérvár történelmi múltját hivatott szimbolizálni.

Azt a múltat, amikor a város a Magyar Királyság fõvárosa, koronázóvárosa, székvárosa volt. Közvetlenül Székesfehérvár, az elsõ igazi magyar város középkori önkormányzati jogának, a fehérvári jognak állít emléket.

Az Országalma híres latin nyelvû felirata:

Libertates Civitati Albensi a S. Rege Stephano concessæ”

azaz "Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta"

A szoborról

A közismertebben Országalmának nevezett díszkút építését 1941 második felében kezdték el, s 1943 szeptemberére fejezték be.

A kõtömb tetején a kereszt a kereszténység felvételére, az alatta lévõ úgynevezett falkorona a város koronázó város státuszára utal. Az oroszlánok az ország címerét, a városcímert és II. András király címerét tartják.

Alattuk az évszámok: 1001 (István király koronázása), 1688 (a város török hódoltság alóli felszabadulása), 1938 (Szent István halálának 900. évfordulója).

A körbefutó felirat egy 1237-ben kelt oklevélbõl való: LIBERTATES CIVITATI ALBENSI A. S. REGE STEPHANO CONCESSAE – azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta.

Ez utalás a fehérvári jog néven elhíresült középkori szabadságjogra, melyet a hagyomány szerint I. István adományozott Székesfehérvárnak, de valószínûleg III. Istvántól kapta.

A fehérvári jog volt a középkori Magyarország városainak jogalapja. Egy település csak akkor vált igazi várossá, ha fehérvári jogot kapott, ezzel kiemelkedve az egyszerû települések közül.

A második világháború idején, miután a szovjet csapatok elfoglalták a várost, az Országalmát faállvánnyal vették körül és négy, harci jelenetet ábrázoló vászonnal takarták le.

Tetejére sarló és kalapács került. Ezektõl a „díszektõl” 1948. április 5-én szabadult meg.

Az 1950-es években a kõtömbnek csak az alsó része állt. 1962-ben részben helyreállították, de az évszámok és a kereszt csak 1985-86-ban került ismét vissza az emlékmûre.

2011. július 12-én, kedden hajnali fél kettõ és fél három között letörték az Országalma keresztjét.

3 fiatal hazafelé tartva megfürödtek a szökõkút vízében és közülük kettõ viccbõl felmászott a kereszthez, ami letörött.

A rendõrök a helyszíni szemlén az Országalma betonperemén vérfoltokat találtak, amibõl következtettek, hogy valamelyik fiatal megsérülhetett, s az adatgyûjtésnek köszönhetõen kiderült, hogy két fiatal jelent meg a kórházban vizes ruhában, egyikük vérzõ sebe miatt kért ellátásra.

A nyomozás során begyûjtött adatoknak köszönhetõen eljutottak a rendõrök az egyik elkövetõhöz. A rongálással okozott kár 200000 forint.

Az Országalmára a keresztet Kocsis Balázs szobrász, restaurátor helyezte vissza július 14-én.