Húszéves idén a Kortárs Mûvészeti Fesztivál, amelynek ötletgazdája, „szülõanyja” Szûcs Erzsébet mûvészettörténész. Az õ kezdeményezésére fogtak össze a fehérvári kulturális intézmények, egyesületek, kultúrkocsmák, hogy helyet, lehetõséget adjanak a különféle mûvészeti ágak alkotóinak – köztük a még be nem futott, fiatal tehetségeknek is – a bemutatkozásra, a közönségnek pedig arra, hogy közelebb kerüljön a kortárs mûvészeti alkotásokhoz. Az õ ötlete volt a mûvész-zászló kiállítás is, amely az elmúlt évek során hagyománnyá lett a belvárosban, jelezve, hogy eljött a KMF ideje. Nehéz lenne felsorolni, hány helyszínen volt jelen a két évtized alatt a fesztivál jelképe, a kolibri, és a sok izgalmas, érdekes kiállítás, performance, színházi elõadás, jazz- és komolyzenei koncert, irodalmi est számba vétele sem könnyû. Csak néhány a nagyon gazdag kínálatból: El Kazovszkij kiállítás, mûvészkönyv-kiállítás, a fûnyíró akciók nyomán készült land art mûvek, a Szabad Színház bemutatói, fotó- és divatperformance a Fõ utcán, de rendeztek itt aszfaltbúcsúztató rajzversenyt a Fõ utca felújításának kezdetén, és vendége volt a fesztiválnak a 90 éves Jancsó Miklós filmrendezõ is. A fesztivál 15. évében, 2014 novemberében megjelent egy emlékkönyv is, amelyben többek között Arany Gold Zoltán, Bágyi Balázs, Czinki Ferenc, Lõrincz Miklós, Nagy Judit, Szepesi Imre és az azóta elhunyt Garami Richárd emlékezett vissza az elmúlt fesztiválokra. A rendezvénysorozatot 2017 óta a Fehérvári Programszervezõ Kft. koordinálja, a fesztivál központja tavaly óta a Zichy liget.
A beharangozó sajtótájékoztatón Brájer Éva alpolgármester arról beszélt, az elmúlt húsz év méltán megérdemli, hogy megálljunk és visszatekintsünk a fesztivál történetére. Köszönetét fejezte ki Szûcs Erzsébetnek, a fesztivál megálmodójának. Az induláskor az volt a cél, hogy a szokásostól eltérõ módon járjanak a mûvészi közlés útján, végül a székesfehérvári intézményekkel, civil szervezetekkel és egyéni alkotókkal szép összefogás alakult ki. Kiemelte, hogy nagy veszteség volt a tragikusan fiatalon elhunyt Garami Richárd intermédia- és fotómûvész, akirõl mindig megemlékeznek.
Brájer Éva kiváló ötletnek nevezte az újrahasznosítást, a mûvészek játékos formában hívják fel a figyelmet a mai fogyasztói társadalom hiányosságaira, hibáira. Ugyancsak jelentõs lesz a mûvészzászló kiállítás és a kertmozi, ami támogatja a magyar filmek népszerûsítését. Fontos, hogy a lehetõ legtöbb embert elérjék a programokkal.
Juhász Zsófia, a Fehérvári Programszervezõ Kft. ügyvezetõje kiemelte, az idei fesztivál logója, a színes tenyérlenyomat együttesen ábrázolja a mûvészek összefogását, az újrahasznosítást és az elmúlt húsz évet. Hozzátette, a helyi mûvészek óriási forrást jelentenek Székesfehérvárnak, gyakorlatilag minden amatõr és profi formáció bemutatkozik. Fontos, hogy õk koncepcióban, hosszú távra gondolkodjanak a szervezés során, a város közösségével együtt. A központi helyszínként szolgáló Zichy liget azt szolgálja, hogy minél közelebb hozzák a kortárs mûvészeket az emberekhez.
Kovács Milán, a fesztivált pénteken 15.00 órakor nyitó képregényfestés vezetõje kedves gesztusnak nevezte, hogy a fesztivál az õ mûvészetüket is befogadja. Ambrus Izsák élõben festi A pillangók hétköznapi élete címû egészfalas képregényét, amelybe bárki bekapcsolódhat. A program szombaton is folytatódik, a következõ héten pedig a Fúzió Egyesület tagjai képregény workshopokat, rendhagyó rajzórákat tartanak a város iskoláiban. Az Igézõben pénteken délután kiállítás nyílik Szabó Lajos újrahasznosított anyagokból készült madaraiból és Szarka Flóra selyemfestõ mûveibõl, este pedig a Pánik címû fekete komédia premierjére várják a közönséget.
A Székesfehérvári Mûvészek Társasága kiállításának megnyitója a KMF hivatalos megnyitója is lesz szombaton 18.00 órakor. A szervezet harminc tagja mutatkozik be – mondta Falvay Miklós a társaság képviseletében. A fesztivál történetében meghatározó mûvészegyesület tagjai izgalmas képzõ- és iparmûvészeti alkotásokkal jelennek meg a Zichy ligetben, amelyek a fesztivál központi témájaként meghatározott, manapság egyre aktuálisabb kérdéskör, az újrahasznosítás fontosságára igyekeznek ráirányítani a figyelmet. Mosberger Róbert fotóin például száz évrõl száz zsák mesél, az óriás doboz installáció a helyszínen készül és annak megfelelõen alakul, milyen formájú, méretû, anyagú dobozok kerülnek bele. Ujházi Péter fémhulladékból összerakott vasplasztikáit és Ecsedi Mária színes mûszálas textilekbõl és szalagokból tervezett nagyméretû textil installációját is láthatjuk majd a ligetben. A megnyitón a mûvészek maguk kalauzolják a közönséget a szabadtéri tárlaton. A fesztivál meghívottja idén a Magyar Plakát Társaság, az erre az alkalomra tervezett mûvek is az újrahasznosítás kérdésére, a túlfogyasztás problémájára figyelmeztetnek a ligetben.
Idén is lesz interaktív, a közönséget is megmozgató balett óra a Székesfehérvári Balett Színház táncosainak köszönhetõen május 18-án, szombaton. Ezen a napon látható a Csillagkapu produkció, Csoóri Sándor gyermekkönyvének rendhagyó bemutatója, amelyben a játékmester Novák Péter lesz, közremûködik a Parapács zenekar, az Alba Regia AMI Pulutyka csoportja és a Kispendely Énekegyüttes. A Diáknapok legjobbjai közül is láthatunk majd néhány tehetséges fiatalt. És persze jönnek a profi elõadók: Kovács Kriszta és Nyáry Krisztián május 12-én, vasárnap, Grecsó Krisztián és Kollár-Klementz László május 14-én, kedden hoz irodalmat és zenét a fesztiválligetbe.
Érdekesnek ígérkezik május 12-én, vasárnap a Re+Concept táska workshop, amelynek keretében a használt múzeumi reklámmolinók kelnek új életre a helyszínen, az anyagokból a résztvevõk készíthetnek maguknak egyedi táskákat. Pénteken, 17-én pedig a Textil-Beton-Mûanyag Workshop várja az érdeklõdõket, ekkor textilszatyrokat és gym bageket, valamint nyári, kerti égõsort is készíthetnek mûanyagflakonokból.
A csatlakozó intézmények közül a Köfém Mûvelõdési Központban Bita-Simon Erika gyöngyékszer-készítõ kiállítását, az Aranybulla könyvtárban pedig Horváth Hella paverpol kiállítását tekinthetik meg az érdeklõdõk. Az Ikon Club Rutkai Bori és Bujdosó János koncertjére várja a rajongókat, a Pelikán Kamaraszínházban a Luc Ex’ Assemblée lép fel, A Szabadmûvelõdés Házában a Prospero Színkör Körtevirágok címû darabja kerül színre.
A tavalyi nagy siker után idén is lesz esténként kertmozi. Nem titkolt cél a magyar filmekre irányítani a figyelmet, de a kínálatban szerepel az egyik legnagyobb tavalyi siker, a Bohém rapszódia is. A magyar filmek között láthatjuk majd Ujj Mészáros Károly X – a rendszerbõl törölve címû thillerjét, amely egy különleges képességgel bíró nyomozónõrõl szól. Egy mûkincsrablás-sorozat tartja izgalomban a világot a Ruben Brandt, a gyûjtõ címû, több díjat is elnyert animációs filmben. Egyszerre romantikus és borzongató az Apró mesék címû, a második világháborút követõ zavaros idõket kihasználó szélhámos szerelmi viszonyáról szóló film. A kínálatban szerepel az Egy nap címû alkotás, amely egy átlagos nõ átlagos hétköznapját kíséri végig. A Gettó Balboa címû dokumentumfilm egy szorgalmas és tehetséges fiút mutat be, aki válaszút elõtt áll: bûnözõ vagy profi ökölvívó lesz. Az Úr hangja egy fiú apakeresõ története, a BÚÉK címû vígjáték arról mesél, mi történik, ha az asztalra kitett mobiltelefonok hívásait, üzeneteit a többiek is látják, hallják. A kertmozi idén is rövidfilmekkel kezdõdik, 20.15-tõl a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Média Mecenatúra programjának támogatott filmjeibõl és a 7. Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál alkotásaiból láthatnak válogatás a nézõk. A nagyfilmeket 21 órától vetítik.
A MéhKasAula Kulturális Egyesület is több szálon kapcsolódik a fesztiválhoz. Szepesi Imre "Zöld" elnök elmondta, az újrahasznosítás jegyében tört üvegekbõl készült alkotásokat mutatnak be. A fesztivál záró programja hagyományosan a JamBoryVár lesz, ahol fellép többek között a Mörk és a ColorStar, jönnek Project Prometheus tûzzsonglõrei, dj-k és slammerek, lesz ünnepi, 20 éves a JamBoryVár tablókiállítás, tûzfújás és fényfestés is sötétedés után. A JamBoryVárba 900 forint lesz a belépõ, 12 év alatt ingyenes a program.
OKK Fehérvár