Sukoró Fejér megyei község a Velencei-tó északi partján, az M7-es autópálya mellett a Gárdonyi járásban.
Fekvése
Sukoró a Velencei-tó északi partján fekszik, a Velencei-hegység lábánál. Keletrõl Velence, északkeletrõl Nadap és délnyugatról Pákozd határolja.
Közlekedése
Autóbusszal Székesfehérvár, Velence és Kápolnásnyék felõl megközelíthetõ és a Népliget (Budapest) felé is közlekednek autóbuszjáratok.
Története
Sukoró a Buda és az Adriai-tenger között futó fõ kereskedelmi út mellett feküdt.
A középkorbanban Sukoró Pákozd után a környék meghatározó települése.
Elsõ fennmaradt írásos említése 1632-bõl származik, amikor is egy egyházi összeírás szerint református prédikátora volt.
Legrégebbi, mára már elveszett pecsétje azonban 1623-as keltezésû lehetett.
Római katolikus templomát a 17. században emelték.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során a pákozdi csata elõtti fõhaditanács színhelye Sukoró volt. 1861 után, a Déli Vasút elkészültével Sukoró sokat veszít addigi jelentõségébõl a növekvõ déli parti Gárdonnyal szemben. Ismételt fejlõdésnek csak az 1990-es évek második felében indult a község.
A település Fejér megye leggyorsabban fejlõdõ települése, egyre több német és holland keresi fel ingatlanszerzés céljából. Nagy arányú továbbá a vállalkozók száma is a településen.
2008 óta a község neve az ott tervezett kaszinó-beruházás miatt elhíresült, politikai hívószóvá vált.
A Gyurcsány-kormány idején izraeli befektetõk egy csoportja Magyarországon, a település közelében nagyszabású kaszinó- és turisztikai beruházást kívánt megvalósítani.
Az ellenzék a kormány és Gyurcsány Ferenc személye elleni általános támadások közepette élesen ellenezte a beruházást.
A kormány szerint viszont az másfélszer annyi tõkét vonzott volna Magyarországra, mint az ugyancsak akkoriban megkötött megállapodás a Mercedes gyár kecskeméti telepének megépítésérõl, és 1500 fõ közvetlen foglalkoztatását tette volna lehetõvé, ezért azt erõsen támogatta, többek között telekcserével biztosított volna területet a számára.
Az ellenzék elsõsorban a telekcserét támadta, mert abban az állam megkárosítását látta, de fontos szerepet kaptak a környezetvédelmi aggodalmak is.
Schiff András feljelentést tett, a Polt Péter vezette ügyészség is vizsgálatot indított.
A Gyurcsány-kormány bukása után utódja, Bajnai Gordon elállt a beruházás megvalósításától.
Látnivalók:
Gyapjaszsák (ingókõ) (fotó:wikimapia.org)
Meleghegyi gránitsziklák
(fotó:wikipedia – Antissimo)
Arborétum (errõl majd részletesen – a szerk.)
(fotó:sukoro.hu)
Római katolikus templom (17. században)
(fotó:panoramio.com)
Református templom (1832). A pákozdi csata elõestéjén (1848. szeptember 28-án) itt tartották a haditanácsot, a fiatal Móga János altábornagy vezetésével.
A vita hevében az 1805-bõl származó úrasztalra „helyezte” a kardját, mellyel ma is látható sérülést okozott.
Néprajzi Ház (forrás:wikipedia)
Még Sukoróról:
ukoró | |||
|
|||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Megye | Fejér | ||
Járás | Gárdonyi | ||
Jogállás | község | ||
Irányítószám | 8096 | ||
Körzethívószám | 22 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1377 fõ (2014. jan. 1.)+/- | ||
Népsûrûség | 74,49 fõ/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 95 m | ||
Terület | 16,27 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Dunántúli-középhegység | ||
Földrajzi középtáj | Vértes–Velencei-hegyvidék | ||
Földrajzi kistáj | Velencei-hegység | ||
Idõzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
(forrás:wikipedia)