A középkor meghatározó települése a környéken: Sukoró

Sukoró Fejér megyei község a Velencei-tó északi partján, az M7-es autópálya mellett a Gárdonyi járásban.

Fekvése

Sukoró a Velencei-tó északi partján fekszik, a Velencei-hegység lábánál. Keletrõl Velence, északkeletrõl Nadap és délnyugatról Pákozd határolja.

Közlekedése

Autóbusszal Székesfehérvár, Velence és Kápolnásnyék felõl megközelíthetõ és a Népliget (Budapest) felé is közlekednek autóbuszjáratok.

Története

Sukoró a Buda és az Adriai-tenger között futó fõ kereskedelmi út mellett feküdt.

A középkorbanban Sukoró Pákozd után a környék meghatározó települése.

Elsõ fennmaradt írásos említése 1632-bõl származik, amikor is egy egyházi összeírás szerint református prédikátora volt.

Legrégebbi, mára már elveszett pecsétje azonban 1623-as keltezésû lehetett.

Római katolikus templomát a 17. században emelték.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során a pákozdi csata elõtti fõhaditanács színhelye Sukoró volt. 1861 után, a Déli Vasút elkészültével Sukoró sokat veszít addigi jelentõségébõl a növekvõ déli parti Gárdonnyal szemben. Ismételt fejlõdésnek csak az 1990-es évek második felében indult a község.

A település Fejér megye leggyorsabban fejlõdõ települése, egyre több német és holland keresi fel ingatlanszerzés céljából. Nagy arányú továbbá a vállalkozók száma is a településen.

2008 óta a község neve az ott tervezett kaszinó-beruházás miatt elhíresült, politikai hívószóvá vált.

A Gyurcsány-kormány idején izraeli befektetõk egy csoportja Magyarországon, a település közelében nagyszabású kaszinó- és turisztikai beruházást kívánt megvalósítani.

Az ellenzék a kormány és Gyurcsány Ferenc személye elleni általános támadások közepette élesen ellenezte a beruházást.

A kormány szerint viszont az másfélszer annyi tõkét vonzott volna Magyarországra, mint az ugyancsak akkoriban megkötött megállapodás a Mercedes gyár kecskeméti telepének megépítésérõl, és 1500 fõ közvetlen foglalkoztatását tette volna lehetõvé, ezért azt erõsen támogatta, többek között telekcserével biztosított volna területet a számára.

Az ellenzék elsõsorban a telekcserét támadta, mert abban az állam megkárosítását látta, de fontos szerepet kaptak a környezetvédelmi aggodalmak is.

Schiff András feljelentést tett, a Polt Péter vezette ügyészség is vizsgálatot indított.

A Gyurcsány-kormány bukása után utódja, Bajnai Gordon elállt a beruházás megvalósításától.

Látnivalók:

Gyapjaszsák (ingókõ) (fotó:wikimapia.org)

Meleghegyi gránitsziklák

(fotó:wikipedia – Antissimo)

Angelika-forrás

Arborétum (errõl majd részletesen – a szerk.)

(fotó:sukoro.hu)

Római katolikus templom (17. században)

(fotó:panoramio.com)

Református templom (1832). A pákozdi csata elõestéjén (1848. szeptember 28-án) itt tartották a haditanácsot, a fiatal Móga János altábornagy vezetésével.

A vita hevében az 1805-bõl származó úrasztalra „helyezte” a kardját, mellyel ma is látható sérülést okozott.

Néprajzi Ház (forrás:wikipedia)

Még Sukoróról:

ukoró