Csete Gábor, a Városgondnokság természetvédelmi szakmai vezetõje mindig rendkívüli lelkesedéssel beszél arról, hogy milyen csodálatos madarakkal lehet találkozni a Sóstón. Mint mondja, az elsõ teljes vegetációs év után látszik, hogy a rehabilitáció után fantasztikusan mûködik az „élõvilág”, és minden várakozásukat felülmúlja. Ennek egyik jelzése, hogy komoly természetvédelemmel foglalkozó egyesületek, mint a Magyar Madártani Egyesület, vagy a Duna-Ipoly Nemzeti Park már felvetette a fokozottan védett területté minõsítést is. A terület diverzitása pedig nagyon közel van a Velencei-tavi rezervátuméhoz, vagy akár a Dinnyési fertõhöz. Mindez azért van, mert a Sóstó egy olyan megmaradt élõhelyfolt a Sárvíz és a Velencei-tó között, amit nagyon kedvelnek a vízimadarak és az egyéb élõlények is.
A sirálysziget is fantasztikus, Európában a legnagyobb szerecsensirály költõszigettel rendelkezik Székesfehérvár. Ez egy fokozottan védett sirályfaj, melybõl 113 fészkelõ egyedet regisztráltak a Sóstón. A többi sirályfajtával együtt mintegy 8-900 költõ sirály található itt. A kétezres évek elején regisztrált 70-80 költõ madárfaj pedig bõven száz fölé emelkedett, de a természetvédelmi terület rendkívüliségét bizonyítja az is, hogy a napokban egy szitakötõ-kutató fél nap alatt 16 szitakötõfajt regisztrált, ami azt jelenti, hogy a fajok több mint negyede megtalálható a Sóstón – egy mindössze fél napos számlálás alapján.
„Amikor a Virágos Magyarország verseny zsûrije néhány éve Fehérváron járt, és meséltünk nekik a Sóstóról, akkor még nehezen hittek abban, hogy megvalósulhat a természetvédelmi terület ilyen sikeres rehabilitációja.” – mondta Mészáros Attila alpolgármester. A szerdai zsûrizés alkalmával azonban kisebb csodának nevezték azt, ahogyan sikerült megmenteni a Sóstó Természetvédelmi Területet.
Teljes mértékben lehet tekinteni úgy a Sóstóra, mint a Kis-Balatonra, ami hasonlóan mozaikos elrendezésû, lagúnás védett övezet. Nagyon változatos élõhelyek vannak itt, amibõl sokszor csak a tavat látjuk, de valójában egy 218 hektáros természetvédelmi terület.
Sokan kérdezik nyáron, hogy milyen sok „nyálka” van a tavon, ami valójában zöldmoszat. Ez azért van, mert az elsõ néhány évben folyamatosan változik a vízi ökoszisztéma, illetve a víz összetétele és emiatt a tápanyag-összetétel is folyamatos változásban van. Jelenleg viszonylag magas a tápanyag-tartalom, de mindig van egy kis nitrogén- és foszfortartalom is, ami virágzásra ösztökéli a zöldmoszatot.
„Két hete 6-7 fokozottan védett fajt figyeltünk meg az ökotúrán, melybõl öt biztosan költ a területen, amire nem volt még példa a Sóstón. Tavaly rendkívüli esemény volt, amikor a gázlómadarak közül a fokozottan védett gólyatöcs megjelent, és azóta feketenyakú vöcsök, üstökös gém és törpegémek is vannak a Sóstón. Az összes gémféle és kócsag visszatért, mert van táplálék. A ragadozó madarak közül pedig az egerészölyv költ itt, illetve a barna rétihéja költ még a belsõ lagúnában.” – meséli Csete Gábor.
Minden szombaton reggel kilenc órától ökotúra indul a Sóstó Látogatóközponttól, ami nagyon izgalmas kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Ezek másfél órás vezetett, tematikus túrák, amikre érdemes gyerekeket is vinni, mert testközelbõl meg lehet mutatni nekik az itteni élõvilágot. Ez az igazi környezeti nevelés, amikor megtapasztalják a természetet
OKK Fehérvár
