A fehérvári joggal egy település jogi értelemben is igazi várossá vált, ennél fogva évszázadokig volt mérvadó a várossá válások folyamatában a belõle késõbb kialakuló budai joggal egyetemben.
Története:
"A tatárjárás után keletkezett városoknál, melyek privilégiumát gazdasági fejlõdés nem elõzi meg, szintén nem találunk külföldi jogból származó jogokat, a mi annak tulajdonítható, hogy ekkor már voltak kifejlett városaink, melyek jogát az ujonnan alapítottak átvehették. A szerint már most, hogy mely város jogára történik hivatkozás, megkülönböztethetünk egyes csoportokat, de tényleges filiális viszonyról beszélni e városok közt még korai volna. A gyakorlat ingadozó, sõt az is elõfordul, hogy valamely város kiváltságában több más városra történik hivatkozás. Leggyakrabban Fehérvár és Buda említtetnek az új kiváltságolásnál s mondhatjuk, hogy az Árpádkorban a magyar városok egy jogcsaládba tartoznak, melynek fejeként a fehérvári jog szerepel." (Hóman Bálint: Új irány a fejlõdésben)
Székesfehérvár topográfiája, polgári elemének kialakulása a korai magyar városok sorsának egyik legjobb példája. Nem vitás, hogy a legkorábbi város jellegû településünk volt. Vására, mértékegységei (pl. Pondus Albensis) már a 11. században gazdasági központtá tették. Királyi székhellyé és szakrális központtá is igen korán kialakult. A városi funkciókat betöltõ település felett a joghatóságot kezdetben kizárólag a király, majd a király és az egyházi testületek együttesen gyakorolták. Amikor a város falain belül a nyugati polgári elem megjelent, már nem szerezhette meg az egész város feletti joghatóságot, bár jogait a király biztosította. Élénk gazdasági és politikai központ maradt ugyan a török hódoltságig, s a városi szervezet megerõsödött benne, kiterjesztve a polgárság fennhatóságát a külvárosok egy részére is, de egyeduralomra a polgárság sohasem jutott. (forrás:wikipedia)
Még több róla itt:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9rv%C3%A1ri_jog
Tartalma:
A fehérvári jog tartalmáról csak annyit tudunk, amennyit IV. Béla 1237. évi privilégiuma és a más városok privilégiumaiban levõ hivatkozások elárulnak:
12 esküdt választása,
városi bíróság mûködtetése,
országos vámmentesség,
szabad emberek letelepítésének engedélye.
Továbbá egyes feltételezések szerint Fehérvár esetében:
a város árumegállító joggal rendelkezett,
valamint a fehérváriak szabad plébánosválasztási jogot is kaptak.
Nyilvánvaló, hogy a felsorolt pontok nem merítik ki a fehérvári jog tartalmát, de valószínû, hogy ezek voltak a legfontosabbak. (forrás:wikipedia)
