Hallott róla? Elsõként kapta városunk - a Fehérvári jog

2019-02-13 | Magazin
(a képen a jogadományozó III. István koronázása - a Képes Krónika miniatúrája) A fehérvári jog a magyar városok jogalapját képezõ szabadságjogcsalád, melyet elsõként a Magyar Királyság világi központjának számító Székesfehérvár kapott meg, a hagyomány szerint I. István királytól. De nem így van! Hanem:
Az írásos emlékek bizonyítéka szerint azonban az elsõ igazi városi szabadságjogokat III. István király adományozta Fehérvárnak a 12. század közepén, majd IV. Béla erõsítette meg 1237. évi privilégiumával.

A fehérvári joggal egy település jogi értelemben is igazi várossá vált, ennél fogva évszázadokig volt mérvadó a várossá válások folyamatában a belõle késõbb kialakuló budai joggal egyetemben.

Története:

"A tatárjárás után keletkezett városoknál, melyek privilégiumát gazdasági fejlõdés nem elõzi meg, szintén nem találunk külföldi jogból származó jogokat, a mi annak tulajdonítható, hogy ekkor már voltak kifejlett városaink, melyek jogát az ujonnan alapítottak átvehették. A szerint már most, hogy mely város jogára történik hivatkozás, megkülönböztethetünk egyes csoportokat, de tényleges filiális viszonyról beszélni e városok közt még korai volna. A gyakorlat ingadozó, sõt az is elõfordul, hogy valamely város kiváltságában több más városra történik hivatkozás. Leggyakrabban Fehérvár és Buda említtetnek az új kiváltságolásnál s mondhatjuk, hogy az Árpádkorban a magyar városok egy jogcsaládba tartoznak, melynek fejeként a fehérvári jog szerepel." (Hóman Bálint: Új irány a fejlõdésben)

Székesfehérvár topográfiája, polgári elemének kialakulása a korai magyar városok sorsának egyik legjobb példája. Nem vitás, hogy a legkorábbi város jellegû településünk volt. Vására, mértékegységei (pl. Pondus Albensis) már a 11. században gazdasági központtá tették. Királyi székhellyé és szakrális központtá is igen korán kialakult. A városi funkciókat betöltõ település felett a joghatóságot kezdetben kizárólag a király, majd a király és az egyházi testületek együttesen gyakorolták. Amikor a város falain belül a nyugati polgári elem megjelent, már nem szerezhette meg az egész város feletti joghatóságot, bár jogait a király biztosította. Élénk gazdasági és politikai központ maradt ugyan a török hódoltságig, s a városi szervezet megerõsödött benne, kiterjesztve a polgárság fennhatóságát a külvárosok egy részére is, de egyeduralomra a polgárság sohasem jutott. (forrás:wikipedia)

Még több róla itt:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9rv%C3%A1ri_jog

Tartalma:

A fehérvári jog tartalmáról csak annyit tudunk, amennyit IV. Béla 1237. évi privilégiuma és a más városok privilégiumaiban levõ hivatkozások elárulnak:

12 esküdt választása,


városi bíróság mûködtetése,

országos vámmentesség,

szabad emberek letelepítésének engedélye.

Továbbá egyes feltételezések szerint Fehérvár esetében:


a város árumegállító joggal rendelkezett,

valamint a fehérváriak szabad plébánosválasztási jogot is kaptak.

Nyilvánvaló, hogy a felsorolt pontok nem merítik ki a fehérvári jog tartalmát, de valószínû, hogy ezek voltak a legfontosabbak. (forrás:wikipedia)

 
 
 
 

 

Megosztás