Híres Székesfehérváriak - Ismerje meg Dr. Saára Gyulát

Dr. Saára Gyula polgármester

1856-ban Székesfehérváron született. Jogi tanulmányainak elvégzése után, 1896-ban nyitott ügyvédi irodát. Közéleti pályafutása a Palotavárosi Olvasókörben kezdõdött. Az egyesület a Függetlenségi Párthoz tartozó polgárok gyûjtõhelye volt. Innen indult ki a Függetlenségi Kör megalakításának gondolata, amelynek elnöki tisztét késõbb hosszabb ideig betöltötte.

 

Ügyvédi praxisának köszönhetõen lett a közgyûlés virilis tagja, vagyis a legtöbb adót fizetõk közé tartozott. Politikai pályafutásának egyik kiemelkedõ pontja az 1907-es idõközi országgyûlési választáshoz kötõdik. A választást, amelyet a Zichy Jenõ elhalálozásával megüresedett városi mandátum betöltése tett szükségessé, megnyerte.

Havranek József polgármesteri tisztségérõl 1908. április 9-én mondott le. A közgyûlés a lemondás bejelentését követõen napirendre tûzte a polgármesteri állás betöltésének ügyét. A közgyûlés Saára Gyulát választotta a város vezetõjévé.

Saára Gyula városért való tenni akarását bizonyítja, hogy polgármesterré választását követõen lemondott országgyûlési mandátumáról, valamint feladta nagy jövedelmû ügyvédi irodáját, hogy minden erejét a város ügyének szentelje.

Városvezetõként mindenekelõtt a város szétzilált anyagi helyzetének rendezésére törekedett. Szabályrendeletekkel és községi pótadó kivetésével sikerült a pénzügyi helyzetet stabilizálnia, illetve elképzeléseinek anyagi hátterét megteremtenie.

 

A városi hivatalok elhelyezésére 1912-ben megvásárolta a Zichy-, Bierbauer- és Obermayer-házakat. Városvezetése alatt bõvült az iskolahálózat, ekkor építették az Iparostanonc iskolát, a Deák Ferenc utcai elemi iskolát, bõvítették a város szociális intézményeit, ekkor készült el az új Árvaház és Aggintézet.

 

Elhúzódó tervezést követõen sikerrel járt a Járványkórház megvalósítása is. Folytatta az elõdje által megkezdett városi közmûfejlesztéseket, 1913-ban elkészült a vízvezeték-hálózat, majd a város utcaszabályozásával párhuzamosan az utcák aszfalt- és kerámia burkolása, mely munkálatok több városrészt is érintettek.

A polgármesteri tisztségrõl 1918. november 18-án mondott le, ezen a közgyûlésen köszönt le Fejér megye és Székesfehérvár Szabad Királyi város fõispánja, gróf Károlyi József is. Nyugalomba kényszerítése az 1918-as zûrzavaros õsz, az úgynevezett forradalom következménye volt.

A hosszasan betegeskedõ nyugalmazott polgármester 1922. április 13-án hunyt el. Haláláról Zavaros Aladár polgármester így emlékezett meg: „élete egy állandó áldozat volt a város javára. Áldozatul hozta vagyonát, nyugalmát, és ami a legnagyobb volt, egészségét is”.

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata dr. Saára Gyula nagyra becsült egykori polgármester elõtt tisztelegve, részére emléktáblát készíttetett, amely Pintér Balázs szobrászmûvész alkotása.