Sárszentmihály (1898-ig Szent-Mihály) község Fejér megyében.
Fekvése
A megyeszékhelytõl, Székesfehérvártól légvonalban körülbelül 5–6 km-re található, a Sárvíz csatorna mentén. Tengerszint feletti magassága 112 m.
Története
A település történeti elõzményei Pannonia bronzkori (i. e. 10. század) idõszakáig vezethetõk vissza, amelyek a római kor, majd a népvándorlás idõszakában folytatódnak (malom-szigeti ásatásoknál feltárt épületmaradványok, stb.).
Települési folytonosságot jelez a református templom körüli ásatások során feltárt középkori templommaradvány, a körülötte fekvõ temetõterülettel. A település temploma már 1436-38-ból írásos említéssel regisztrálható.
A honfoglalás, államalapítás és a magyar középkor idõszakában a Sárrét területe mind gazdasági, mind védelmi vonatkozásban stratégiai jelentõséggel bírt.
A honfoglalás során a Sárrét területe az Árpád-ivadék vezértörzs szállásterületévé vált, s a központi vezéri terület védelmét mocsaras, vízállásos jellege következtében jól szolgáló települések jöttek létre itt (Jenõ, Keszi, Ladány, Fevény, Úrhida, Õsi, Keér, Bögöd).
A települések gazdasági alapját a jó termõhelyi adottságokkal rendelkezõ földmûvelés és állattenyésztés képezte, lakosságuk fejedelmi szolgálatban levõ harcos jobbágyréteget alkottak.
Sárszentmihály és térsége a történelem során – legújabb idõszakunkig – mindvégig megtartotta ezen kettõs térségi jellegzetességét, nevezetesen az agrárgazdasági karaktert, s e mellett a katonai/stratégiai jelentõségét.
Az elsõ jellegzetessége alapján a térségben létrejövõ nagy hûbéri-, majd a török kor elmúltával kialakuló fõnemesi uradalmi birtokok, a közelmúltban pedig jövedelmezõ kollektív szövetkezeti és állami gazdaságok kialakulását tette lehetõvé.
A második jellegzetessége: stratégiai jelentõsége, amely a tatárjárás, török kori végvári harcok, Rákóczi-szabadságharc, s a második világháború frontharcai révén vált ismertté.
A falu eredeti neve: Kér, mivel 1002-tõl az õ nemzetségük birtokában volt. 1324-ben aszékesfehérvári káptalan birtoka, majd 1436-ban a székesfehérvári prépost birtoka. Ebben az évben a település neve Zent-Mihal, melyet az 1438-ban végzett határjárás okmánya is igazol.
1438-ban Szent Mihály arkangyalnak szentelt templomot építenek, innentõl kezdve egyre gyakrabban említik a falut Szentmihály néven. A törökdúlás idején a falu elpusztul, az 1550-es években a palotai vár birtokaihoz csatolják. 1650-tõl a Zichy család birtoka.
Mivel Szentmihály Fehérvár közelében található, a török hódoltság idejében korán az új szandzsák birtokába került, és a töröknek adót kellett fizetnie. Ezen idõszakra esett a reformáció terjedése (1567) és az egyházzá való szervezõdés is, az eklézsia a hagyomány szerint a török uralom idején is létezett.
A reformátusok 40 Ft-ért vásárolták meg templomukat a törököktõl. (A református gyülekezet tagjainak anyakönyvezése 1739-ben indult, a katolikusoknál 1818-cal kezdõdõen vannak anyakönyvek.)
1650-ben III. Ferdinánd gróf Zichy István és neje Baranyai Máriának és örökösének adományozta a települést, innentõl fogva 1930-ig a Zichy nemzettség tulajdonában állt. Az itt született Zichy Jenõ gazdálkodott a birtokon.
A XVIII. században Szentmihály környékén lévõ Pentele, Úrhida és Kiskeszi települések a Farádi Vörös család tulajdonába tartoztak. Pentelét 1826-ban Sárvári és Felsõvidéki grófSzéchenyi Lajos megvásárolta, 1945-ig gróf Széchenyi Viktor tulajdona volt.
1891-ben mint kisközség 1569 lakossal rendelkezett. 1898-ban a falu nevét Szentmihályról Sárszentmihályra változtatták. Feltételezések szerint a Sár elõtag a Sárvíz-sárrét névbõl származik.
1930-tól 1945-ig báró Szterényi József tulajdonát képezte a Zichy birtok. Ezt követõen felosztásra került a többi nagybirtokkal egyetemben.
Az elsõ világháborúba 700 fõ vonult be a községbõl, 71 fõ halt hõsi halált.
A második világháború áldozatai a községben: 28 fõ polgári személy valamint 39 katona. Helyiek elbeszélése alapján 1944/45 telén az orosz katonák eltüzelték a református templom padjait az anyakönyvekkel együtt.
1948-ban került sor az iskolák államosítására. Az önkormányzati rendszert 1949-ben megszüntették, helyette tanácsi rendszer kezdte meg mûködését.
A Népfront biztosság 1950. október 11-én közgyûlésen javaslatott tett, hogy a falu nevét Mihály falvára változtassák, de erre nem került sor.
1990 októberéig Sárkeszivel közös tanácsi rendszerben mûködött a község, ekkor megszûnt a tanácsi rendszer és mind a kettõ településen újból önkormányzati rendszer jött létre.
A település térségének történeti hagyományainak áttekintése és értékelése számos jelzés-értékû útmutatással szolgálhat a településfejlõdés és –fejlesztési célok és eszközök kialakítása során.
(A település rendelkezik településtörténelmi monográfiával: Sárszentmihály Sárpentele – Adatok, képek a községek történetéhez, földrajzához, gazdasági – mûvelõdési – szociális viszonyaihoz 1994. (Szerk. Biz.)
Nevezetességei
Híres emberek
Itt született 1837. július 5-én gr. Zichy Jenõ politikus, Ázsia-kutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Itt született 1909. július 22-én Zichy Imre amatõr teniszezõ, gróf, feltaláló.
Közlekedése
Közlekedési szempontból a falu helyzete kedvezõ, 5 kilométerre található Szabadbattyán, amely a 7-es fõút és az M7-es autópálya mentén helyezkedik el, de Székesfehérvár sincs messze, ami fontos országos közlekedési csomópont.
A falu rendelkezik vasútállomással, amely a Budapest-Veszprém-Szombathely fõvonal mentén található.
A Sárszentmihály község mésziszapbányájához vezetõ gazdasági vasutat 1954-ben építették ki 5 km hosszban.
Az 1960-as évek végén kezelése a MÁV Gazdasági Vasutak Igazgatóságától a bányához került. A forgalom 1991-ben szûnt meg, a pályát 1997-ben bontották fel.
A kocsikat – egy kivétellel – szétvágták (az egy megmaradt darab jelenleg Gánton található, mint kiállítási tárgy), a négy mozdony a Csömödéri Erdei Vasútra került. A vasút történetét jelképezõ fotókat Szûcs Zoltán az 1980-as évek végén örökítette meg.
Autóbuszjárattal Székesfehérvár irányából közelíthetõ meg. (forrás:Székesfehérvár környéke: a törököktõl is megvásárolták templomukat: Sárszentmihály" target="_blank">wikipedia)
Még Sárszentmihályról:
Sárszentmihály | |||
|
|||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Megye | Fejér | ||
Járás | Székesfehérvári | ||
Kistérség | Székesfehérvári | ||
Jogállás | község | ||
Irányítószám | 8143 | ||
Körzethívószám | 22 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2997 fõ (2013. január 1.) | ||
Népsûrûség | 80,91 fõ/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 118 m | ||
Terület | 37,40 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld | ||
Földrajzi középtáj | Mezõföld | ||
Földrajzi kistáj | Sárrét | ||
Idõzóna | CET, UTC+1 |
forrás:wikipedia