Ismeri Székesfehérvár környékét? A törököktõl is megvásárolták templomukat: Sárszentmihály

Sárszentmihály (1898-ig Szent-Mihály) község Fejér megyében.

Fekvése

A megyeszékhelytõl, Székesfehérvártól légvonalban körülbelül 5–6 km-re található, a Sárvíz csatorna mentén. Tengerszint feletti magassága 112 m.

Története

A település történeti elõzményei Pannonia bronzkori (i. e. 10. század) idõszakáig vezethetõk vissza, amelyek a római kor, majd a népvándorlás idõszakában folytatódnak (malom-szigeti ásatásoknál feltárt épületmaradványok, stb.).

Települési folytonosságot jelez a református templom körüli ásatások során feltárt középkori templommaradvány, a körülötte fekvõ temetõterülettel. A település temploma már 1436-38-ból írásos említéssel regisztrálható.

A honfoglalás, államalapítás és a magyar középkor idõszakában a Sárrét területe mind gazdasági, mind védelmi vonatkozásban stratégiai jelentõséggel bírt.

A honfoglalás során a Sárrét területe az Árpád-ivadék vezértörzs szállásterületévé vált, s a központi vezéri terület védelmét mocsaras, vízállásos jellege következtében jól szolgáló települések jöttek létre itt (Jenõ, Keszi, Ladány, Fevény, Úrhida, Õsi, Keér, Bögöd).

A települések gazdasági alapját a jó termõhelyi adottságokkal rendelkezõ földmûvelés és állattenyésztés képezte, lakosságuk fejedelmi szolgálatban levõ harcos jobbágyréteget alkottak.

Sárszentmihály és térsége a történelem során – legújabb idõszakunkig – mindvégig megtartotta ezen kettõs térségi jellegzetességét, nevezetesen az agrárgazdasági karaktert, s e mellett a katonai/stratégiai jelentõségét.

Az elsõ jellegzetessége alapján a térségben létrejövõ nagy hûbéri-, majd a török kor elmúltával kialakuló fõnemesi uradalmi birtokok, a közelmúltban pedig jövedelmezõ kollektív szövetkezeti és állami gazdaságok kialakulását tette lehetõvé.

A második jellegzetessége: stratégiai jelentõsége, amely a tatárjárás, török kori végvári harcok, Rákóczi-szabadságharc, s a második világháború frontharcai révén vált ismertté.

A falu eredeti neve: Kér, mivel 1002-tõl az õ nemzetségük birtokában volt. 1324-ben aszékesfehérvári káptalan birtoka, majd 1436-ban a székesfehérvári prépost birtoka. Ebben az évben a település neve Zent-Mihal, melyet az 1438-ban végzett határjárás okmánya is igazol.

1438-ban Szent Mihály arkangyalnak szentelt templomot építenek, innentõl kezdve egyre gyakrabban említik a falut Szentmihály néven. A törökdúlás idején a falu elpusztul, az 1550-es években a palotai vár birtokaihoz csatolják. 1650-tõl a Zichy család birtoka.

Mivel Szentmihály Fehérvár közelében található, a török hódoltság idejében korán az új szandzsák birtokába került, és a töröknek adót kellett fizetnie. Ezen idõszakra esett a reformáció terjedése (1567) és az egyházzá való szervezõdés is, az eklézsia a hagyomány szerint a török uralom idején is létezett.

A reformátusok 40 Ft-ért vásárolták meg templomukat a törököktõl. (A református gyülekezet tagjainak anyakönyvezése 1739-ben indult, a katolikusoknál 1818-cal kezdõdõen vannak anyakönyvek.)

1650-ben III. Ferdinánd gróf Zichy István és neje Baranyai Máriának és örökösének adományozta a települést, innentõl fogva 1930-ig a Zichy nemzettség tulajdonában állt. Az itt született Zichy Jenõ gazdálkodott a birtokon.

A XVIII. században Szentmihály környékén lévõ Pentele, Úrhida és Kiskeszi települések a Farádi Vörös család tulajdonába tartoztak. Pentelét 1826-ban Sárvári és Felsõvidéki grófSzéchenyi Lajos megvásárolta, 1945-ig gróf Széchenyi Viktor tulajdona volt.

1891-ben mint kisközség 1569 lakossal rendelkezett. 1898-ban a falu nevét Szentmihályról Sárszentmihályra változtatták. Feltételezések szerint a Sár elõtag a Sárvíz-sárrét névbõl származik.

1930-tól 1945-ig báró Szterényi József tulajdonát képezte a Zichy birtok. Ezt követõen felosztásra került a többi nagybirtokkal egyetemben.

Az elsõ világháborúba 700 fõ vonult be a községbõl, 71 fõ halt hõsi halált.

A második világháború áldozatai a községben: 28 fõ polgári személy valamint 39 katona. Helyiek elbeszélése alapján 1944/45 telén az orosz katonák eltüzelték a református templom padjait az anyakönyvekkel együtt.

1948-ban került sor az iskolák államosítására. Az önkormányzati rendszert 1949-ben megszüntették, helyette tanácsi rendszer kezdte meg mûködését.

A Népfront biztosság 1950. október 11-én közgyûlésen javaslatott tett, hogy a falu nevét Mihály falvára változtassák, de erre nem került sor.

1990 októberéig Sárkeszivel közös tanácsi rendszerben mûködött a község, ekkor megszûnt a tanácsi rendszer és mind a kettõ településen újból önkormányzati rendszer jött létre.

A település térségének történeti hagyományainak áttekintése és értékelése számos jelzés-értékû útmutatással szolgálhat a településfejlõdés és –fejlesztési célok és eszközök kialakítása során.

(A település rendelkezik településtörténelmi monográfiával: Sárszentmihály Sárpentele – Adatok, képek a községek történetéhez, földrajzához, gazdasági – mûvelõdési – szociális viszonyaihoz 1994. (Szerk. Biz.)

Nevezetességei

Református templom:

az egykori kéri Szent-Mihály templomának helyén, annak romjainak felhasználásával építették 1800 körül.

Volt Zichy-kúria és kápolna: egyemeletes épület, amelyhez a kápolna csatlakozik. Épült a XIX. században.

http://www.zichykastely.hu/pic/nyito.jpg

Volt Zichy kastély:

szecessziós-historizáló, angolos stílusban épült 1900 körül.

Híres emberek

Itt született 1837. július 5-én gr. Zichy Jenõ politikus, Ázsia-kutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Itt született 1909. július 22-én Zichy Imre amatõr teniszezõ, gróf, feltaláló.

Közlekedése

Közlekedési szempontból a falu helyzete kedvezõ, 5 kilométerre található Szabadbattyán, amely a 7-es fõút és az M7-es autópálya mentén helyezkedik el, de Székesfehérvár sincs messze, ami fontos országos közlekedési csomópont.

A falu rendelkezik vasútállomással, amely a Budapest-Veszprém-Szombathely fõvonal mentén található.

A Sárszentmihály község mésziszapbányájához vezetõ gazdasági vasutat 1954-ben építették ki 5 km hosszban.

Az 1960-as évek végén kezelése a MÁV Gazdasági Vasutak Igazgatóságától a bányához került. A forgalom 1991-ben szûnt meg, a pályát 1997-ben bontották fel.

A kocsikat – egy kivétellel – szétvágták (az egy megmaradt darab jelenleg Gánton található, mint kiállítási tárgy), a négy mozdony a Csömödéri Erdei Vasútra került. A vasút történetét jelképezõ fotókat Szûcs Zoltán az 1980-as évek végén örökítette meg.

Autóbuszjárattal Székesfehérvár irányából közelíthetõ meg. (forrás:Székesfehérvár környéke: a törököktõl is megvásárolták templomukat: Sárszentmihály" target="_blank">wikipedia)

Még Sárszentmihályról:

Sárszentmihály