Ismeri Székesfehérvár környékét? Ezeréves település a Sárvíz mentén: Káloz

Káloz (korábban Kaluz) község Fejér megyében.

A település a Sárvíz-malomcsatorna mellett, nem messze a Sárvíztõl, a Mezõföldön található.

Fekvése

Székesfehérvártól 33 km-re délre a Sárvíz mentén helyezkedik el az Abai Kistérségben. A hozzá közel lévõ települések: Soponya, Csõsz, Tác (Gorsium), Kisláng, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Sárbogárd és Dég.

A település megközelíthetõ Székesfehérvár felõl délnyugatra Szabadbattyánig, majd tovább dél-délkeleti irányban Tácon és Soponyán keresztül a 6307-es közúton, vagy a 63-as úton Sárkeresztúrig és onnan délnyugatra a 6209-es közúton.

A 64-es fõútról Dég felõl a Dég-Káloz összekötõ úton, illetve a 61-es fõút felõl észak felé haladva a 6307-es úton.

Története

A környék gazdag vas-, kelta-, avar- és római kori emlékekben, melyek azt bizonyítják, hogy létezett település a mai település közelében.

A falu egyes források szerint már Szent István király kora óta folyamatosan lakott, ezáltal a megye egyik legrégebbi települése.

Feltételezhetõen 1009-ben alapították, amikor a veszprémi püspökség területét és a hozzátartozó településeket kijelölték.

Az eredeti oklevél 1257-es átírásán Káloz nem szerepelt. Elsõ a napig fennmaradt írásos említése 1326-ból való, ekkor még Kaluz alakban. 1550-ben Horváth Balázs kapta meg a várpalotai vár birtokaként. 1647-ben rövid idõre a veszprémi fõispán kormányzása alá került.

A török hódoltság alatt a falu szinte teljesen elnéptelenedett. Káloz és környékének tulajdonosai 1650-tõl 1945-ig a zicsi és vásonkeöi (vázsonykõi) gróf Zichy család és leszármazottaik voltak. Nekik köszönhetõ a falu újbóli benépesítése és felvirágoztatása

A település a XVIII. században mezõvárosi státuszt kapott. 1787-88-ban építik fel gróf Zichy János kezdeményezésére a ma is álló római katolikus templomot , melyet a Boldogságos Szûz Mária Mennybevétele tiszteletére szentelnek fel. Gróf Zichy Ferenc 1782-ben vásártartási jogot kért II. Józseftõl.

A források szerint 1848. október 3. éjszakáján a község lakói föltartóztatták Róth tábornok visszavonuló csapatait, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy az ozorai népfelkelõk pár nappal késõbb szétverhették õket.

1848. szeptember 30-án Lóréven hazaárulásért Görgey Artúr kivégeztette Káloz földesurát gróf Zichy Ödönt. I. Ferenc József császár 1852-ben tett látogatást Kálozon, hogy imádkozzon elhunyt híve lelki üdvéért.

A település 2009-ben ünnepelte megalapításának ezredik évfordulóját.

Nevezetességei

Boldogságos Szûz Mária Mennybevétele plébániatemplom

Boldogságos Szûz Mária Mennybevétele plébániatemplom – fotó:wikipedia

Református templom – Forrás:wikipedia, fotó: Forgács Máté

Református templom

Zichy-kastély (Belmajor)

Helytörténeti gyûjtemény

A település része a Sárvíz Ökofolyosónak, mely növény- és madárvilága révén kiemelten védett természeti érték a Duna–Dráva Nemzeti Park gondnoksága alatt.

Káloz