Ismeri Székesfehérvár környékét? Ezeréves település a Sárvíz mentén: Káloz

2019-07-09 | Magazin
(A kastély légifotója - Forrás:wikipedia, fotó:Civertan) Ki jól, más alig ismeri szûkebb környezetünket. Pedig ha munka után, hét végén akad egy kis szabadidõnk és kirándulni támad kedvünk, érdemes körülnézni a környéken is. Folytatjuk körutazásunkat a Székesfehérvári Járás településein.

Káloz (korábban Kaluz) község Fejér megyében.

 

A település a Sárvíz-malomcsatorna mellett, nem messze a Sárvíztõl, a Mezõföldön található.

 

 

Fekvése

 

Székesfehérvártól 33 km-re délre a Sárvíz mentén helyezkedik el az Abai Kistérségben. A hozzá közel lévõ települések: Soponya, Csõsz, Tác (Gorsium), Kisláng, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Sárbogárd és Dég.

 

A település megközelíthetõ Székesfehérvár felõl délnyugatra Szabadbattyánig, majd tovább dél-délkeleti irányban Tácon és Soponyán keresztül a 6307-es közúton, vagy a 63-as úton Sárkeresztúrig és onnan délnyugatra a 6209-es közúton.

 

A 64-es fõútról Dég felõl a Dég-Káloz összekötõ úton, illetve a 61-es fõút felõl észak felé haladva a 6307-es úton.

 

Története

 

A környék gazdag vas-, kelta-, avar- és római kori emlékekben, melyek azt bizonyítják, hogy létezett település a mai település közelében.

 

A falu egyes források szerint már Szent István király kora óta folyamatosan lakott, ezáltal a megye egyik legrégebbi települése.

 

Feltételezhetõen 1009-ben alapították, amikor a veszprémi püspökség területét és a hozzátartozó településeket kijelölték.

 

Az eredeti oklevél 1257-es átírásán Káloz nem szerepelt. Elsõ a napig fennmaradt írásos említése 1326-ból való, ekkor még Kaluz alakban. 1550-ben Horváth Balázs kapta meg a várpalotai vár birtokaként. 1647-ben rövid idõre a veszprémi fõispán kormányzása alá került.

 

A török hódoltság alatt a falu szinte teljesen elnéptelenedett. Káloz és környékének tulajdonosai 1650-tõl 1945-ig a zicsi és vásonkeöi (vázsonykõi) gróf Zichy család és leszármazottaik voltak. Nekik köszönhetõ a falu újbóli benépesítése és felvirágoztatása

 

A település a XVIII. században mezõvárosi státuszt kapott. 1787-88-ban építik fel gróf Zichy János kezdeményezésére a ma is álló római katolikus templomot , melyet a Boldogságos Szûz Mária Mennybevétele tiszteletére szentelnek fel. Gróf Zichy Ferenc 1782-ben vásártartási jogot kért II. Józseftõl.

 

A források szerint 1848. október 3. éjszakáján a község lakói föltartóztatták Róth tábornok visszavonuló csapatait, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy az ozorai népfelkelõk pár nappal késõbb szétverhették õket.

 

1848. szeptember 30-án Lóréven hazaárulásért Görgey Artúr kivégeztette Káloz földesurát gróf Zichy Ödönt. I. Ferenc József császár 1852-ben tett látogatást Kálozon, hogy imádkozzon elhunyt híve lelki üdvéért.

 

A település 2009-ben ünnepelte megalapításának ezredik évfordulóját.

 

Nevezetességei

 

Boldogságos Szûz Mária Mennybevétele plébániatemplom

 

 

Káloz plébániatemplom.JPG

 

Boldogságos Szûz Mária Mennybevétele plébániatemplom – fotó:wikipedia

Református templom – Forrás:wikipedia, fotó: Forgács Máté

 

Református templom

 

 

Zichy-kastély (Belmajor)

 

 

Helytörténeti gyûjtemény

 

 

A település része a Sárvíz Ökofolyosónak, mely növény- és madárvilága révén kiemelten védett természeti érték a Duna–Dráva Nemzeti Park gondnoksága alatt.

 

 

 

 

Káloz
Káloz községháza.JPG
Községháza
Káloz címere
Káloz címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Székesfehérvári
Kistérség Abai
Jogállás község
Alapítás éve 1009
Irányítószám 8124
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség 2382 fõ (2014. jan 1.)
Népsûrûség 51,04 fõ/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 121 m
Terület 47,79 km²
Földrajzi nagytáj Alföld
Földrajzi középtáj Mezõföld
Földrajzi kistáj Káloz–Igari-löszhátak
Idõzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Káloz (Magyarország)

Káloz
Káloz

Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 57′ 18″, k. h. 18° 28′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 18″, k. h. 18° 28′ 58″osm térkép ▼
Káloz (Fejér megye)

 

 (forrás:wikipedia)

 

 

Megosztás