Velence üdülõváros Fejér megyében, a Gárdonyi járásban.
A város déli része, Velencefürdõ, fõként üdülõtelep.
Velence jelenleg az ország legnevesebb üdülõtelepülései közé tartozik.
2000-ben Velence lett Magyarország legvirágosabb – akkor még – (nagy)községe.
Fekvése
A város körbeöleli a Velencei-tó északkeleti végét. Déli része a Velencefürdõ nevû üdülõtelep.
A 7-es számú fõút, az M7-es autópálya és a Budapest-Székesfehérvár vasúti fõvonal átszeli a várost, és kiváló közlekedési feltételeket biztosít számára.
Autóbusz-összeköttetésben áll a Velencei-tó környéki településekkel, továbbá Székesfehérvárral, Budapesttel, Zichyújfaluval és Pusztaszabolccsal is.
Három hajóállomása (Velencefürdõ, Velence, Óvelence) mûködik, amelyek Pákozd, Gárdony és Agárd felõl érkezõ hajókat fogadnak.
Településrésze Hajdútanya, amely Velence centrumától 4 kilométerre fekszik, délkeleti irányban.
2011-es adatok szerint Hajdútanya lakónépessége 62, a lakások száma 16.
Hajdútanyán talajvízfigyelõ kutat üzemeltet a KDT Vízügyi Igazgatóság.
Története
Velence a Buda és az Adriai-tenger között futó fõ kereskedelmi út mellett feküdt, így már a római korban komoly településnek számított a Savaria és Aquincum között futó hadiúton.
A középkorban valószínûleg székesfehérvári épületeken dolgozó olasz, velencei mesteremberek éltek itt. Õk adhatták a település nevét.
A település legrégebbi temploma az 1690 körül épült református templom.
A 19. században a városban élt Molla Szádik, akinek a sírját a helyi temetõben találjuk.
Az 1930-as években a község, Gárdonyhoz hasonlóan, üdülõfaluvá vált, komoly fejlõdésnek indult.
Az 1970-es években ismét fellendülõ Velencén épült meg az ország elsõ Ifjúsági és Kiránduló Központja.
2004-ben városi rangot kapott a település.
2014-ben adták át a Velencei Korzót, mely beruházás a Velencei-tó Kapuja projekt keretében valósult meg.
Nevezetességei
A település hagyományos központjától délre, a Fõ utca – Tópart utca által határolt parkban, a tóra nézõ domboldalon található a helyiek által csak Kastélynak nevezett Meszleny-Wenckheim kúria.
Az 1888 körül a Meszleny család által építtetett földszintes, neoreneszánsz, nyerstégla épület tulajdonosa 1921-ben gróf Wenckheim Ferenc lett.
A házban 1945 után általános iskola mûködött.
A szépen helyreállított épület napjainkban a városi könyvtárnak, játékháznak, házasságkötõ teremnek ad otthont.
További nevezetességek
Gazdaság
A település bevétele egyrészt az idegenforgalomból, másrészt az idetelepülõk nagy számának köszönhetõen fellendülõ építõiparból szerzi.
A dinamikus fejlõdésben nem csak ezek a tényezõk meghatározók, Velence földrajzi helyzete is kiváló, hiszen félúton helyezkedik el két gazdasági fellegvár – Székesfehérvár és Budapest között.
Ennek köszönhetõen Velencén születik a legtöbb gyerek országos viszonylatban egy felmérés szerint, természetesen a népességhez viszonyítva.
Ha ez a fejlõdés továbbra is fennmarad, Velence népessége hamarosan felülmúlhatja a szomszédos, fõleg nyugdíjasokkal benépesülõ Gárdony népességét is. (forrás:wikipedia)
