Ismeri Székesfehérvár környékét ? Volt királynéi birtok, a kastélyáról híres Nádasdladány

2019-03-12 | Magazin
(a kastély és kastélypark - forrás:wikipedia, fotó:Civertan) Ki jól, más alig ismeri szûkebb környezetünket. Pedig ha munka után, hét végén akad egy kis szabadidõnk és kirándulni támad kedvünk, érdemes körülnézni a környéken is.

Fekvése

 

Fejér megyében, a Sárvíz mellett fekvõ település. Budapest 80 km, Siófok35 km, Pákozd 30 km, Székesfehérvár 19 km, Várpalota 13 km, Polgárdi11 km, Õsi 5 km távolságra található.

 

Vasútállomása (Csór-Nádasdladány) a falutól kb. 4 km-re aSzékesfehérvár–Szombathely-vasútvonalon van.

 

Története

 

A település nevét az írásos források 1266-ban említik elõször, Ladányi Gunger nevében fordul elõ, egy hitbérügy kapcsán. Nevét ekkor Lodanalakban, majd 1283-ban Magnam Ladan, Magna Ladan (Nagy Ladány) formában írták az oklevelek.

 

1283 elõtt királynéi birtok. 1283 körül Erzsébet királyné Domokosvisegrádi várnagynak adta, azonban mikor a királynõ két tárnokát Fejér megyébe, élelmiszerbehajtásra küldte ki Domokos azokat elfogta, s megölte, ezért a királyné földjét elkobozta.

 

1283-ban Erzsébet királyné Ladányt a veszprémi püspöknek adományozta, majd még ez évben a veszprémi püspöktõl magához váltotta.

 

1313-ban, majd 1322-ban Károly Róbert király idejében Erzsébet királyné birtokaként van jegyezve, aki Tisza (Tyssa) királyi ajtónállónak adományozta.

 

1318-ban Ladány nyugati része Éty határosa.

 

1354-ben Ladány-Szentmiklós néven van nevezve az oklevelekben.

 

1770-tõl 1861-ig a szomszédos Jenõ település is Nádasdladányhoz tartozott.

 

Nevezetességek

 

 

Nádasdy-kastély és kastélypark

 

18. század-ban építtette a Nádasdy család a Sárrét szélén lévõ sík területre. 1873-ban romantikus stílus-ban alakították át, s az épülethez tornyot és egy kétszintes szárnyrészt is építettek még.

 

 

A kastély fõbejáratafeletti homlokzaton a család festett címere látható.

 

A kastély különleges értékei közé tartozik az Õsök csarnoka és akönyvtárszoba1993 óta védett mûemlék.

 

A 24 hektáros kastélyparkot még az 1860-as években alakította ki a Nádasdy család, Kálmán Jánosnak, a család kertészének közremûködésével.

 

A park a kor divatját követve tájképi kertnek lett kialakítva, a kert közepén kis tóval, s kis fahídon át megközelíthetõ szigettel, s vele szemben mesterséges vízeséssel.

 

A sok megpróbáltatásnak kitett park növényzetébõl sok elpusztult az eltelt évek alatt, így a kertben lévõ nyári szalon, üvegház, játszóház, s a tó is kiszáradt, ami a körülötte levõ nedvességkedvelõ növényzet pusztulásával járt.

 

A sok viszontagságot átvészelt megmaradt növényzet – melyek között több száz éves példányok is fellelhetõk – azonban máig csodálatos látvány.

 

Fafajai között megtalálható a vérbükk, a bükkégerjuharmagas kõris,platánlepényfaostorfakocsányos tölgy, a fûzfélék, köztük a szomorú fûzfehér fûz, a fekete nyár, a fehér nyár termetes példányai, fekete dió, a császárfa, a virginiai borókaandalúziai jegenyefenyõ, a vörösfenyõ,keleti életfatiszafa is.

 

 

Virginiai boróka

 

 

 

(Római Katolikus templom – fotó:wikipedia, Szvitek Péter)

 

 

Római katolikus templom – 1883- 1885 között épült neogótikus stílusban, Szent Ilona tiszteletére szentelve. Különlegessége, hogy az épület vörös színû téglával burkolt.

 

Híres szülöttei

 

 

Czeglédi Sándor – bibliafordító, teológiai tanár.

 

 

Madarász Flóris – irodalomtörténész.   (forrás:wikipedia)

 

 

 

 

 

 

Megosztás