Fekvése
Fejér megyében, a Sárvíz mellett fekvõ település. Budapest 80 km, Siófok35 km, Pákozd 30 km, Székesfehérvár 19 km, Várpalota 13 km, Polgárdi11 km, Õsi 5 km távolságra található.
Vasútállomása (Csór-Nádasdladány) a falutól kb. 4 km-re aSzékesfehérvár–Szombathely-vasútvonalon van.
Története
A település nevét az írásos források 1266-ban említik elõször, Ladányi Gunger nevében fordul elõ, egy hitbérügy kapcsán. Nevét ekkor Lodanalakban, majd 1283-ban Magnam Ladan, Magna Ladan (Nagy Ladány) formában írták az oklevelek.
1283 elõtt királynéi birtok. 1283 körül Erzsébet királyné Domokosvisegrádi várnagynak adta, azonban mikor a királynõ két tárnokát Fejér megyébe, élelmiszerbehajtásra küldte ki Domokos azokat elfogta, s megölte, ezért a királyné földjét elkobozta.
1283-ban Erzsébet királyné Ladányt a veszprémi püspöknek adományozta, majd még ez évben a veszprémi püspöktõl magához váltotta.
1313-ban, majd 1322-ban Károly Róbert király idejében Erzsébet királyné birtokaként van jegyezve, aki Tisza (Tyssa) királyi ajtónállónak adományozta.
1318-ban Ladány nyugati része Éty határosa.
1354-ben Ladány-Szentmiklós néven van nevezve az oklevelekben.
1770-tõl 1861-ig a szomszédos Jenõ település is Nádasdladányhoz tartozott.
Nevezetességek
Nádasdy-kastély és kastélypark
A 18. század-ban építtette a Nádasdy család a Sárrét szélén lévõ sík területre. 1873-ban romantikus stílus-ban alakították át, s az épülethez tornyot és egy kétszintes szárnyrészt is építettek még.
A kastély fõbejáratafeletti homlokzaton a család festett címere látható.
A kastély különleges értékei közé tartozik az Õsök csarnoka és akönyvtárszoba. 1993 óta védett mûemlék.
A 24 hektáros kastélyparkot még az 1860-as években alakította ki a Nádasdy család, Kálmán Jánosnak, a család kertészének közremûködésével.
A park a kor divatját követve tájképi kertnek lett kialakítva, a kert közepén kis tóval, s kis fahídon át megközelíthetõ szigettel, s vele szemben mesterséges vízeséssel.
A sok megpróbáltatásnak kitett park növényzetébõl sok elpusztult az eltelt évek alatt, így a kertben lévõ nyári szalon, üvegház, játszóház, s a tó is kiszáradt, ami a körülötte levõ nedvességkedvelõ növényzet pusztulásával járt.
A sok viszontagságot átvészelt megmaradt növényzet – melyek között több száz éves példányok is fellelhetõk – azonban máig csodálatos látvány.
Fafajai között megtalálható a vérbükk, a bükk, éger, juhar, magas kõris,platán, lepényfa, ostorfa, kocsányos tölgy, a fûzfélék, köztük a szomorú fûz, fehér fûz, a fekete nyár, a fehér nyár termetes példányai, fekete dió, a császárfa, a virginiai boróka, andalúziai jegenyefenyõ, a vörösfenyõ,keleti életfa, tiszafa is.
Virginiai boróka
(Római Katolikus templom – fotó:wikipedia, Szvitek Péter)
Római katolikus templom – 1883- 1885 között épült neogótikus stílusban, Szent Ilona tiszteletére szentelve. Különlegessége, hogy az épület vörös színû téglával burkolt.
Híres szülöttei
Czeglédi Sándor – bibliafordító, teológiai tanár.
Madarász Flóris – irodalomtörténész. (forrás:wikipedia)