A Nádasdy-kastély a Nádasdy család legfõbb lakhelye volt Nádasdladány szívében.
A kastély
A kastélyt és a hozzá tartozó 24 hektárnyi területû csodálatos parkot még a 18. században építtette a Nádasdy család.
A Nádasdy család õsei már a 14. században birtokolták a környéket.
A Schmidegg grófok 1736-ban szerezték meg a ladányi birtokot. Nádasdy Lipót 1851-ben Schmidegg Károlytól vette meg Sárladányt, amelynek nevét késõbb a család kérésére a hatóságok Nádasdladányra változtatták.
A 19. század közepén alakította ki birtokai új központját a Fejér megyei Sárladányban.
A családi legendárium szerint a Nádasdy-ak Angliából származnak, talán ezzel is magyarázható, hogy a kastélyt angol-gót stílusban építtették.
Az épület és a hozzá tartozó park a Sárrét mocsaras, lápos vidékének szélén lévõ sík területére épült, ahol szép idõben a távoli hegyek kéklõ kontúrja fogadja a látogatókat.
Lipót halála után a Nádasdy vagyont fia Ferenc örökölte a kastéllyal együtt.
A 18. században épült barokk kastélyt 1873-ban alakították át romantikus stílusban, Hübner Nándor székesfehérvári építész és Linchbauer István budapesti mûépítész tervei alapján.
Az épülethez még tornyot és egy kétszintes szárnyrészt is hozzáépítettek. A kastély fõbejárati homlokzatán a Nádasdy család festett címere található.
A legenda szerint IV. Béla magyar király a tatár elõl menekülve a nádasban bújt el.
Tartózkodási helyét csak a Nádasdy-ak ismerték, akik vadrécével etették. Állítólag innen a címerben a vadkacsa.
A kastély a mai formáját az angol tudor stílust kisebb átépítések után nyerte el.
Az épület berendezése akkoriban modernnek számított volt vízvezeték, gázvilágítás, telefon hálózat, padlófûtés és ami legérdekesebb a föld alatt síneken keresztül hozták az ételt a távoli konyhából.
A hagyományok õrzése, az õsök tisztelete, a vallásos családias szellem jellemezte a Nádasdy családot. Ezért az épületben nagy hangsúlyt kapott az Õsök csarnoka, ahol az elõdöknek a hazáért, és a közügyekért folytatott tevékenységét bizonyító dokumentumokat õrizték.
Az itt látható képgyûjtemény a Magyar Nemzeti Múzeum, a könyvek egy része pedig az Országos Széchényi Könyvtár és a keszthelyi Kastélymúzeum tulajdonában van. A csarnokot az õsök képmásai díszítették, ott tartották a családi összejöveteleket is.
Ma is láthatóak még gróf Nádasdy Ferenc és felesége Zichy Ilona arcképei, amelyek Barabás Miklós alkotásai.
Barabás Miklós: gróf Nádasdy Ferencné született gróf Zichy Ilona (Pozsony, 1849 – Agárd, 1873) egészalakos portréja – forrás:wikipedia
Õk ketten nagyon szerették egymást, ám a családi idillnek szörnyû tragédia vetett véget.
Harmadik gyermekük születése után Zichy Ilona 24 évesen meghalt.
A gróf soha többé nem házasodott meg ám életét tevékenyen töltötte, mint mecénás.
Irodalmi alapítványt hozott létre, õ létesítette a Stefánia Jacht Egyletet, és õ rendelte meg az elsõ vitorlás jachtot a Balatonra.
Az elõkelõen berendezett kastély termei között a könyvtár rendkívüli belsõépítészeti megoldásaival tûnik ki, amely Hauszmann Alajos tervei alapján épült.
Kazettás fa mennyezet, csavart oszlopok, a galérián kovácsoltvas mellvéd egészíti ki az elegáns polcrendszert.
A korszak legismertebb mesteremberei készítették a díszes kovácsolt vas csillárokat, a könyvtár galéria korlátját, a falburkolatokat, a könyvtárterem berendezését továbbá az Õsök csarnoka festett üvegablakait.
A kastély 1982-ben került az utolsó tulajdonos, a Honvédelmi Minisztérium birtokába. 1982 – 1994-ig az épület üresen állt.
Az épületet 1993-ban kiemelt mûemlékké nyilvánították.
A kastély felújított homlokzata- forrás:wikipedia, fotó:AZso
A kastélypark
A 24 hektáron elterülõ parkot még az 1860-as években alakította ki a Nádasdy család, Kálmán Jánosnak, a család kertészének közremûködésével.
A kastély mögötti park a kor divatja szerint megépített tájképi kert volt. A kert közepén kis tóval, a közepére épített fahídon át megközelíthetõ kis szigettel, mesterséges vízeséssel.
Azonban a park növényzetébõl sok elpusztult, valamint a kertben lévõ nyári szalon, üvegház, játszóház is és a kis tó is kiszáradt.
Az építés óta eltelt idõ sok megpróbáltatásának kitett park növényzetébõl azóta sok elpusztult, többek között a kertben lévõ nyári szalon, üvegház, játszóház is, és a tó is kiszáradt, ami a köréje telepített nedvességkedvelõ növényzet pusztulását vonta maga után.
A sok viszontagságot átvészelt megmaradt növényzet – mely között több száz éves famatuzsálemek is találhatók – azonban máig csodálatos látványt és élményt nyújt.
A kastély a levegõbõl, körülötte a parkkal – forrás:wikipedia, fotó:Civertan
Fafajai között megtalálható a bükk (Fagus sylvatica), éger (Alnus), juhar (Acer), magas kõris (Fraxinus excelsior), platán (Platanus), lepényfa (Gleditsia tracanthos), ostorfa (Celtis), kocsányos tölgy (Quercus robur), fûzfafajok (Salix), a nyárfafajok (Populus) közül fekete nyár (Populus nigra) és fehér nyár, fekete dió (Juglans nigra), császárfa (Paulovnia tomentosa), valamint örökzöldek: virginiai boróka (Juniperus virginiana), andalúziai jegenyefenyõ (Abies pinsapo), európai vörösfenyõ (Larix decidua), tiszafa (Taxus baccata) és tuja (Thuja).
forrás:wikipedia
