Jó estét kívánok, megjöttek a... - De kik voltak a Fehérvári Huszárok?

A 10. (K. u. K.) Császári és Királyi huszárezred (Vilmos huszárok), Székesfehérváron1891 és 1892 között a kor egyik legkorszerûbb lovassági laktanyájában állomásozott.

Az ezred tisztikara és három százada alkotta a fehérvári huszárok néven is hívott alakulatot.

A huszárság az ország legrangosabb fegyverneme volt. Magyar legényt aligha érhetett nagyobb dicsõség, minthogy huszárnak sorozták.

S mi, a kései unokák ma büszkén és féltett kincsként õrzünk egy-egy elhomályosult, megsárgult fényképet, amelyen huszár öregapánk feszít nyalka mundérjában, kifent bajuszával.

10. (K. u. K.) huszárezred (Vilmos huszárok) rövid története

(fotó:fehervarihuszarok.hu)

Mária Terézia királynõ 1740-tõl 1780-ig uralkodott. Ez a negyven esztendõ szinte szakadatlan háborúskodással telt el. Mivel elõdeinél jobban támaszkodott a magyar nemesség lovagiasságára, igen nagy szerep jutott a közös hadseregben a magyar huszároknak.

Trónra lépésekor elkezdõdött az osztrák örökösödési háború, amelynek nyolc éve alatt tizenegy magyar huszárezred harcolt a Habsburg trónért Európa hadszínterein. A magyar fõurak vállalták a hadsereg gyarapítását.

Pest vármegye két 800 – 800 fõnyi inszurrekcionális (nemesi felkelõ) lovasezredet állított ki Beleznay János és Halász Péter alatt, Komárom, Gyõr, és Pozsony vármegyék összesen öt lovasszázaddal vonultak ki.

Ez a három ezred 1741 októberében vissza is tért hazájába, ahol a csapatokat feloszlatták, és személyzetükbõl egy rendes huszárezredet szerveztek. Az ezredet BELEZNAY JÁNOS ezredes alapította.

Beleznay János ezredes tulajdonos 1744-ig személyesen vezette az ezredet. A felállítás befejezte után az ezred Sziléziába vonult, hol egy százada Olbendolfnál esett át a tûzkeresztségen. Az ezred 1744-ben a Németalföldre vonult, egy kisebb része Brüggenél harcolt. Az ezredparancsnokságot gróf HADIK ANDRÁS, a késõbbi neves lovas tábornok, majd az udvari haditanács elnöke vette át.

Szobra ma is ott áll a budai várban. Hadik huszárjai átkeltek a Rajnán, óriási területet portyáztak be, rémületet keltve mindenütt, és elfogdosták az ellenség utánpótló oszlopait. Németalföldön, Maastrichtnél néhány század visszafoglalta az ellenség által zsákmányolt ágyúkat. St. Andrénál Hadik 300 huszárral nekirontott 1500 franciának, és elfogott 8 tisztet, 80 dragonyost és 50 gyalogost.

Leghíresebb ezredtulajdonosok közt szerepelt gróf BETHLEN JÓZSEF, MÉSZÁROS JÁNOS altábornagy (1798-1813). Az õ idejében vette fel az ezred a 10. sorszámot.

"Gyõznek vagy halnak a Hazáért." A 10. huszárezred zászlóján a jelmondat kifejezte azt a mély elszántságot, elkötelezettséget, mely a hazát, és annak védelmét helyzet mindenek fölé.

1873-tól 1889-ig I. VILMOS német császár, a késõbbiek során III. FRIGYES porosz király, majd IV. FRIGYES porosz király lett az ezred tulajdonosa, 1888-tól pedig örök idõkre III. FRIGYES VILMOS porosz király. Az örök idõk azonban a háború súlyos eseményei miatt csak 1918-ig tarthatott. Ekkor AUGUST von MACKENSEN vezértábornagy a német hadsereg kiváló parancsnoka vette át az ezredet.

A lovassági ezred tulajdonosoknak 1790-ig igen lényeges elõjogai voltak: pallosjoguk lévén, élet és halál urai voltak. Õk nevezték és léptették elõ a tiszteket. Õk engedélyezték a házasságot (egy hátasló ellenében). Hónapokig tartó szabadságokat adhattak, az utód nélkül elhalt tisztek után öröklési joguk volt, meghatározták az egyenruhát.

Õk vették fel a katonák zsoldját és felszerelési járandóságokat, övéké lett az elesettek és szökevények járandósága. A legénységtõl – házasság engedélyezése esetén – egy ezüstkanalat kaptak. Ezred tulajdonosa válogatta, ki és milyen mértékben élt ezekkel, a jogokkal. Egy huszárezred létszáma akkor 500 fõ volt. A huszárezredeknél az elõjogokat 1790-ben eltörölték.

Az ezred gyakorlatilag fennállása alatt a történelem könyvekbõl ismert valamennyi fegyveres konfliktusban részt vett, esetenként jelentõs szerepet játszott a különbözõ hadi cselekményekben. A hétéves háborútól kezdve a különféle örökösödési háborúkban, a napóleoni háborúkban, az 1848-1849-es szabadságharcban épp úgy jelen voltak, mint az olasz-francia-osztrák háborúban (1859), a porosz-osztrák-olasz háborúban (1866), az I. világháborúban (1914-1918). Az ezredet az I. világháború végén feloszlatták. (A huszárezred részletes története a Fehérvári Huszárok Egyesületehonlapján olvasható).

(fotó:fehervarihuszarok.hu)

Miért váltak fehérvári huszárrá

Több oka volt. A sorrendet nehéz megállapítani. A fehérvári huszároknak hívott alakulat a Székesfehérváron 1891 és 1892 között a kor egyik legkorszerûbb lovassági laktanyájába beköltöztetett 10. Császári és Királyi Huszárezred tisztikara és három százada volt.

Négy megyébõl sorozták a legénységet TOLNA, SOMOGY, BARANYA és a legtöbbet FEJÉR megyébõl. Székesfehérváron számukra korszerû laktanyát épített Fejér megye.

1894-ben Székesfehérváron a 17. honvéd gyalogezred, a cs. és kir. 69. gyalog-, 10. huszárezred és a 24. vadász zászlóalj tartózkodott, tehát egyetlen német anyanyelvû alakulat sem.

Ennek ellensúlyozására az osztrák hadügyminisztérium a 10. közös huszárezredet 1896-ban NYÍREGYHÁZA-ra helyezte.

Egy kora tavaszi reggelen a BUDAI utat utoljára énekelték végig a tízes huszárok:

Székesfehérvári laktanyájuk

A lovassági laktanya építésére a megye már 1776-ban sikertelenül kért területet a várostól, azt hely hiányában elutasította, csak 1887-ben oldódott meg, amikor felajánlotta a Budai út mentén, a régi vármegyei kórházzal szemben levõ 25 holdnyi területet, sõt még 104 holdnyi gyakorlóteret is biztosított.

A laktanya Say Ferenc székesfehérvári építész és az ugyancsak helybeli Rózsa Ferenc és társai építõmesterek kivitelezésében épült. 1891 tavaszán kezdték el és 1892 szeptemberében befejezték, amely az ezredparancsnokság és egy lovas osztály befogadására volt alkalmas.

Az építési költség közel 650 000 forint volt, melyre 625 000 forint kölcsönt vettek fel, 5,7%-os, ötven évi törlesztésre a Székesfehérvári Takarékpénztártól. Még ebben a hónapban beköltözött a 10. huszárezred.

Az átadásra 1892. október 23-án került sor. Székesfehérvár és Vidéke részletes tudósításban számolt be az országos hírû eseményrõl: Az átvevõbizottság, de az ezred is kijelentette, hogy a kaszárnya minden igényt kielégít.

Alig volt ház a városban, melyet ezen a napon ne lobogóztak volna fel. Az átadáson megjelent József fõherceget a laktanya elõtt felsorakozott tisztikar és tûzoltóság várta díszben, mivel a fõherceg egyben országos és a lovasberényi tûzoltóegyesület parancsnoka is volt.

Az ünnepség tábori misével kezdõdött. A kétszáz fõs díszebédet a lövöldei Mihály-féle vendéglõben rendezték. Ezt séta, hangverseny követte, melyen a város ifjú szépei táncokat mutattak be. Többek között Scmall Mónika, Rajnis nõvérek, Vértesy Aranka.

A Lövölde utca északi sarkán, az egykori közkórház területén 1900-ban kezdték el a huszár pótkeret laktanyájának az építését. A laktanya 25 épületbõl állt. A parancsnoksági és a tiszti épületek kétemeletesek, az altiszti és legénységi lakások, az õrség épülete egyemeletes volt.

A többi járulékos épület földszintes volt. Épületegyüttesben megfelelõ számú lóistálló és kocsiszín is helyt kapott. Az objektumot jellegzetes monarchia korabeli téglaoszlopos, vasrácsos kerítés vette körül.

A II. világháború után a megszálló szovjet csapatok használták. A rendszerváltás után az épület az enyészeté lett és jó része lebontásra ítéltetett. Épületeinek egy szárnyát újították csak fel.

A volt lovassági (majd szovjet katonai) laktanya épületeinek hasznosításával a város egy oktatási centrum létrehozását tûzte ki célul. Ennek egyik szereplõje a Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Fõiskolai Kara, mely egy épület használójaként oktatási épületté alakíttatta át, ill. felújíttatta az épületet.

Két nagy és egy kis elõadóterem, könyvtár, oktatói szobák, büfé és kiszolgáló helyiségeik mellett a tetõtérben egy 17 apartmanos szállórész is helyet kapott. Az eredeti laktanyából jelenleg a kerítés egy darabja áll, rajta emléktábla, amely õrzi a hajdan volt huszárok emlékét.

Emlékezetük
A nóta

Az ezredben teljesített szolgálatot egy – Ludovikát frissen végzett – erdélyi földbirtokos családból származó nótás lelkû hadnagy, FRÁTER LÓRÁND. Õ írta és zenésítette meg, többek közt:

Tele van a város akácfavirággal…, Azt beszélék a faluban…, Õszi rózsa…, Ott ahol a Maros vize…, és az országszerte híres huszárnótát: Jó estét kívánok, Megjöttek a fehérvári huszárok. Jöttek, láttak, gyõztek, Sok kislányt megfõztek. Jó estét kívánok, Megjöttek a fehérvári huszárok…

Emlékmûvek

Az ország számos huszár helyõrsége közül talán egyikhez sem fûzõdik annyi emlék, mint Székesfehérvárhoz. Emléküket az elsõ világháború után Székesfehérvár két szoborral is megörökítette. Az elsõ KALLÓ ENDRE neves szobrász alkotása volt, akinek nevéhez fûzõdik a budapesti Irányi Dániel, Vörösmarty, Erkel Ferenc és számos más szobor készítése.

A székesfehérvári alkotása, kivitelében, méreteiben imponáló volt. A magas talapzatra emelt – hagyományos egyenruhát viselõ, karabélyát csövénél markoló huszár – távolba tekint. A szobrot a megyeház elõtt, a mostani Szent István szobor helyén állították fel.

Felavatása 1925. december 11-én, a mai Szent István téren történt, az 1914. évi híres limanowai ütközet évfordulóján, amikor a galíciai község mellett, a tízes fehérvári a kilences és a tizenhármas huszárok vállvetve, megállították az orosz gõzhengert. Három napig tartó dicsõ csatában verték vissza az oroszok betörési kísérleteit, és szorították vissza õket a Dunajec mögé.

A felavatás, a német nagykövet, a megye és a város vezetõinek jelenlétében történt. A korabeli Fejér Megyei Napló írta: Limanowai hõsök – a hõsök emléke elõtt. A vármegye háza elõtt, a park fáitól körülövezve áll a kõszobor, elõtte levett kalappal a nép. Az egykori díszes öltözetû tízes huszárok közül most hatszázan fekete polgári ruhában jelentek meg FEJÉR, TOLNA, SOMOGY és BARANYA megyékbõl, századonként felsorakozva. Mögöttük egy csendõr díszszázad és lóháton egy huszárszázad.

A beszédet Ferenc királyi herceg tartotta, a szobrot, pedig Prohászka Ottokár megyés püspök szentelte fel.

A Szent István-szobor 1938-as elkészültekor a mûalkotás átkerült a mai Budai út – Lövölde út saroképületének udvarára, Budai út 39. szám alatti épület amely annak idején laktanya volt majd az országunkban Ideiglenesen Állomásozó – Megszálló – Orosz csapatok állomáshelye is.

1995 május 17-én Mackensen vezértábornagy látgatásának 60 évfordulójára Hübner Károly úr -tábornok keresztfia, A Fehérvári Huszárok Egyesületének tiszteletbeli tagja – felújítatta és ünnepélyes keretek között helyezték el mai helyén, a székesfehérvári Szentlélek temetõbe.

Az új, második 10. huszár szobor avatási ünnepségére 1939. december 9-én került sor. Az ezred bajtársi szövetsége egyrészt az elsõ szobor áthelyezését méltatlannak tartotta, másrészt idõt állóbb bronz szobrot kívánt felállítani.

Pátzay Pál: 10-es huszárok emlékmûve – Forrás:wikipedia, Fotó:Attila Král

Így került sor a Városháza elõtti Pátzay lovas szobor felállítására.

A szobor szokatlan stílusa sok konzervatív székesfehérvári lakos tiltakozását váltotta ki. Szerencsére TOLNA – kapva az alkalmon – bejelentette igényét a szoborra. Így kerekedett felül a józan ész, és a szobor Székesfehérvár egyik jelképe lett. A szobor a Városháza oldalánál áll.

Lábazatán az alig olvasható felírás: A magyar erõ és vitézség jelképe vagyok! A tízes huszárok dicsõ múltjának és hõsi halottainak emlékére emelt a bajtársi kegyelet, az ezred szelleme, mely örökké él.

Csitáry Emil, a város akkori polgármestere a város nevében ezekkel a szavakkal vette át a szobrot: Fogadom, hogy gondos szeretettel és hûséggel fogjuk utódaink számára megõrizni. Ha mi, fehérváriak elmegyünk elõtte, nemcsak a tízes huszárok emléke elõtt tisztelgünk, hanem a világ minden táján szétszórt, korhadó fakeresztek és jeltelen sírok elõtt is. Az ókori görögök szerint: Jaj annak a nemzetnek, mely hõseit, vértanúit nem a lelkében temeti….

Film

Az, hogy nem múló volt a Fehérvári Huszárok dicsõsége, bizonyítja,hogy 1939-ben  Fehérvári huszárok címmel magyar film készült, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Kabos Gyula, Páger Antal fõszereplésével.

Hagyományõrzés

A Fehérvári Huszárok Egyesülete 1997. június 4-én Seregélyesen alakult meg  azzal a céllal, hogy a huszárság történelmi és kulturális értékeit bemutassa úgy szûkebb pátriájában, mint országosan, illetve nemzetközi szinten.

Tagjai állandó résztvevõi a Székesfehérvár város és a civil szervezetek által rendezett ünnepi megemlékezéseknek, aktívan részt vesznek a Táncház, a Városi és Megye Könyvtárak által szervezett programokon, találkozókon, illetve rendszeresen vannak jelen a város általános és középiskoláiban különbözõ rendezvényeken, elõadásokat, bemutatókat tartanak.

A megyében is számos felkérésnek tesznek eleget, hagyományosan derékhadát képviselik a Pákozdi Katonai Emlékhelyen (a Honvédség és Társadalom Baráti Kör székesfehérvári szervezetével együttmûködve) az 1848. szeptember 29-i pákozd-sukorói csata emlékére megrendezésre kerülõ csataimitációnak.

Az 1848. december végi móri csata megemlékezéseinek, 1999 óta résztvevõi a Fehérvári Huszárok hagyományõrzõ lovasai. Az országos és nemzetközi szakmai találkozók, hagyományõrzõ rendezvények rendszeres résztvevõi. Az ország általános és középiskoláiban, mûvelõdési intézményekben (felkérésre) számos rendezvényen elõadásokat, bemutatókat tartanak.

Az egyesület célkitûzései alapszabályuk szerint:

"A huszárélethez kapcsolódó ismeretek megszerzése és terjesztése, még élõ hajdani huszárok felkutatása, az ember és a ló õsi, de csaknem elmúlt kapcsolatának felkarolása éppúgy cselekvési programunk részét képezik, mint az egyéb katonai hagyományõrzõ szervezetekkel történõ kapcsolat kiépítése.

A modern világban is tipikusan magyar eredetû hajdani fegyvernemként közismert huszárság, ezen belül is a hajdani 10. sokáig Székesfehérváron állomásozó, s mint ilyen, a város legújabb kori történelmében arculatformáló jelentõségû Vilmos Huszárezred (K. u. K) hagyományainak ápolása, megismertetése szûkebb pátriánkban, mint országosan, mint határainkon kívül.

Fontos számunkra a minõségi lótartással kapcsolatos szakmai tudás, illetve a hajdani huszárképességek fejlesztése, átadása, a huszárélet bemutatása a helyi, az országos, valamint nemzetközi huszárrendezvényeken való részvétel során.

Kulturális örökség megóvása körében a lehetõségeinkhez mérten, foglalkozunk a lovas hagyományokkal, a lótartáshoz kapcsolódó tárgyak gyûjtésével, készítésével és forgalmazásával. A még élõ hajdani huszárokkal és leszármazottaikkal való kapcsolattartás útján az egyetemes magyarság a Haza értékteremtõ, szellemi és kulturális örökségének megõrzésén fáradozunk."

A Fehérvári Huszárok Napja

Minden év december 11-én a Fehérvári Huszárok Napján Székesfehérváron, a Városház téren megemlékezünk az 1914. december 8. és 12-e között lezajlott az I. világháború egyik legvéresebb csatájáról a Limanovai ütközetrõl, amikor is a lóról szállt huszárok az orosz gõzhengerrel szemben megtartották állásaikat.

2008-ban a fehérvári hagyományõrzõ egyesületünk tagjai Limanovától, a 10-es huszárok elsõ világháborús ütközetének színhelyérõl lovon tették meg az utat egészen hazáig.

Az ottani harcok évfordulóján avatták fel 1939 decemberében Pátzay Pál szobrát a város Fõterén.

Ma már nem lehet közöttünk tanúja a galíciai harcoknak, ám éppen ezért különösen fontos, hogy megõrizzük emléküket.

Minden évben ezen a napon az emlékezés virágait elhelyezik a 10. Császári és Királyi Huszárezred szobránál.  

forrás: wikipedia