A Fehérvárcsurgói-víztározó Fejér megyében, Fehérvárcsurgó mellett található, szép, változatos környezetben.
Az ország egyik legszebb környezetben lévõ tava.
Átlagos vízmélysége 6–8 méter, de legmélyebb pontjai a feltöltés mértékétõl függõen elérik a 14–15 métert is.
Maximális feltöltés esetén a vízfelület 223 hektárra növelhetõ. A víztározó típusa: völgyzárógátas tározó.
A környékbeli dombokról, hegyekrõl gyönyörû kilátás nyílik a tóra.
(Fehérvárcsurgói Víztározó – fotó:fejer-tura.hu)
Elõtörténete
A tervezést megelõzõen a területet régészetileg feltárták.
A feltárás alapján bizonyították, hogy a Római Birodalom virágzásának idején, a 2. században a Gaja-patakot ezen a helyen gáttal elzárták.
A felduzzasztott patakot víznyerésre és fürdési célokra használták.
Nem kellõen bizonyított, hogy a török uralom alatt is mûködött a vízelzárás.
Az a vélemény, hogy a törökök Székesfehérvár esetleges elárasztására kívánták felhasználni, a szájhagyományban maradt fenn.
(fotó:wikipedia, Civertan – a Fehérvárcsurgói – víztározó kincsesi oldala
Története
A víztározót 1971-ben alakították ki, helyén eredetileg a termelõszövetkezet káposztaföldjei terültek el, valamint három malom is mûködött a tó vízellátását biztosító Gaja-patakon (ezeket késõbb a tározó létesítése miatt elhagyták, majd lebontották).
A Gaja-patak folyásirányát is megváltoztatták a tároló létesítésekor. Több kilométer hosszan elterelték a patakot, az eredeti folyóvölgybe pedig földgátat építettek.
A tó és a Gaja-völgy közötti területen 2007-ben hód jelenlétének jeleire bukkantak, ezt a WWF munkatársai is megerõsítették.
A hódok minden bizonnyal a mintegy 100 kilométerre délre található Gemenci-erdõbõl települtek ide.
A tározónak kijelölt strandja van, de a tó zsilipje is kedvelt fürdõzõhely a környékbeliek körében.
A zsilip mellett alacsonyabb vízállásnál (kb. 100 cm) látható a betonnyelv, amely kb. 100 m hosszú, és a tó közepe felé halad.
Ez kedvelt sétaút. Nyáron szórakozóhely is üzemel a tó partján, valamint egész évben mûködik a csónakkikötõ.
Kezelõje a Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége.
A természeti környezet magával ragadó, az infrastruktúra viszonylag jó.
A tó körül már kiterjedt üdülõövezet is van.
Maximális feltöltés esetén a tároló vízfelülete 223 ha.
Híres horgászhely, a benne élõ halak rekordfogásokat ígérnek (harcsa: 218 cm, 77 kg), de minden évben fognak kapitális halakat, fõleg harcsát. Halfajok: csuka, ponty, keszeg, balin.
Harcsa – fotó:wikipedia
Az elzáró gát szerkezete és méretei
A gáttest alakja elnyújtott egyenlõtlen szárú trapéz.
Az építés elõtt 0,5 méter vastagságban eltávolították a gyökérzetet és a humuszt.
A dolomit alaphegységen átlagosan 5,0 méter vastagságú a homokos agyag, melyet 2,0–3,0 méter vastagságban dolomittörmelék takar.
A vízoldali vízzáró test iszapból áll. A vízoldali rézsûburkolat elõre gyártott betonelemekbõl készült.
A mentett oldali rézsût termõréteggel és humusszal borították, majd befüvesítették.
Jellemzõ méretek:
A gátkorona tengerszint feletti magassága: + 156,15 m.
A vízoldali rézsû hajlása: 1:5,5.
A mentett oldali rézsû hajlása: 1:2
Mentett oldali átlagos terepszint: + 142,0 m.
Vízoldali terepszint: +143,85 m.
Árvízi túlduzzasztás szintje: +152,0 m.
Átlagos vízszint: + 148,0 m.
Legkisebb vízszint: + 146,0 m.
A gáttest legnagyobb talpszélessége: 25,0 m.
A gát koronaszélessége: 5,0 m. (forrás:wikipedia)
Fehérvárcsurgói víztározó.
(forrás:wikipedia – fotó:Hollófernyiges)