A Velencei-tótól északra, nagyjából vele párhuzamosan húzódikMagyarország variszkuszi hegységmaradványa, a Velencei-hegység,amelyet javarészt a földtörténeti óidõben (paleozoikum) keletkezett mélységi magmás kõzet, gránit épít föl.
Leírása
A Dunántúli-középhegység 80 km²-es kistája.
Legmagasabb pontja, a Meleg-hegy mindössze 352 m magas, ezért a kistáj földrajzilag dombságnak számít.
Állandó vízfolyása nincs, de sok forrás ered itt. A hegység talaja agyagos, barna erdõtalaj.
Különlegességei
A velencei gránit, a dombság fõ tömege 15×7 km²-en bukkan felszínre; fúrásokban még a Balaton-vonal mentén jelenik meg.
A magmás testet több helyen a szilur „palaköpeny” burkolja; ebben a gránit kontakt elváltozásokat okozott.
Az utómagmás folyamatok során keletkezett fluoritot Szûzvár és Pákozdmellett bányászták (1952–1961 között), a szfalerit–galenites (cink-ólom) ércesedést pedig (Pátkán (1964–1972 között).
Ezek mellett iparilag nem jelentõs, molibdenites kvarcerek is kislakultak.
Az ingókövek közül a legszebbek az Oroszlán-kõ sziklái, a Pandúr-kõ, a Meleg-hegy, valamint a Sukoró fölötti Csöntér-hegy alakzatai.
Ez hazánk egyik olyan területe, ahol a gránit közvetlenül a felszínen vizsgálható.
Nadap mellett található Magyarország szintezési alappontja.
Nadap, szintezési õsjegy. (Alappont) – fotó:wikimapia.org.
Barlangjai
A hegységben 15 barlang és egy barlangnak nevezett mesterséges üreg van.
Tektonikus barlangok a pázmándi Zsidó-hegy andezites sziklafalában alakult Szedres- és Hasadék-barlangok.
Ugyanezen sziklafal törmeléklejtõjében négy álbarlang is keletkezett, például az Endrina-, vagy Maléza-barlangok.
Az oldalnyomás megszûnte miatti aprózódással alakult a már 1295-ben is említett Likas-kõ kvarcitban.
Mállással nyolc barlang keletkezett az exhumálódott gyapjúzsákszerû gránittömbökben a hegység nyugati részén, Pákozd határában.
A leglátványosabb a Pandúr-kõ öt barlangot (Kis-, Zsivány-, Teraszos-, Osztott-, Háromszájú-barlang) tartalmazó gránitszirtje.
Mesterséges üreg: Löszbe mélyítették a jelenleg 57 m hosszúságban bejárható, bekúszható Pákozdvári, más néven Báracházi-barlangotot.
A legnagyobb barlangok:
– Zsivány-barlang gránit Pákozd 14,5 /+4,2 m
– Maléza-barlang andezitagglomerátum Pázmánd 10,3/+1 m
A Velencei-hegység 15 természetes keletkezésû barlangjának együttes hossza 67 m.
Források
– Anikó-forrás (Pákozd)
– Angelika-forrás (Pákozd)
Angelika-forrás (forrás:wikipedia, fotó:Antissimo)
Út az Angelika-forrás közelében – forrás:wikipedia, fotó:Antissimo)
Tanösvények
– Gránit-tanösvény (Pákozd)
– Pákozd-Sukorói Arborétum, ahol halászati és tájmúzeum, illetve erdõgazdálkodási tanösvény is mûködik.
Élõvilága
Északi oldal:
A nagy erdõk leggyakoribb fái a kocsánytalan tölgy, a cser 43%, ajuhar3%, a közönséges gyertyán 2%. Elegyfák: akác 18%, virágos kõris3%, fenyõ 9%, egyéb 1%).
Kocsánytalan tölgy
Déli oldal:
Kevésbé erdõs: völgyek, tisztások, dombhátak, löszfalak, szõlõ– és gyümölcsöskertek, nyaralók tagolják. alkalmas a minõségi boroktermelésére.
A Bence-hegyen szõlõskertek és védett pincesorok találhatóak.
A Velencei-tó környéki Borút Egyesület tagjai borpincéikbe várják a látogatókat.
A legelterjedtebb szõlõfajták: a zöld veltelini, rajnai rizling, olaszrizling,chardonnay, rizlingszilváni, ezerfürtû és a zweigelt.
Egyre többen telepítenek minõségi bor készítésére kiváló hagyományos kékszõlõfajtákat (cabernet sauvignon) és hungarikumokat (zengõ).
A velencei borvidéken termelt borok 95%-a fehér-, 5%-a vörösbor.
Érdekességek
Gombavilága különlegesnek számít Magyarországon, különlegessége a gránit aljzat, ami Magyarországon csak itt és Mórágy mellett fordul elõ.
A galóca (amanita) fajok tömege található itt.
Gyilkos galóca a Velencei-hegységben, forrás:wikipedia – fotó:susulyka
forrás:wikipedia
