A Károlyi-kastély Fehérvárcsurgón, Fejér megyében található. Az épületben jelenleg 20 szobás szálloda üzemel, de idegenvezetéssel látogatható.
Története
A fehérvárcsurgói birtok elsõ tulajdonosa 1690-ben a Hochburg család volt, majd a Berényi és késõbb a Perényi családé lett.
Feljegyzések szerint a mai kastély helyén már 1786 elõtt állt Perényi Ignác báró barokk kastélya.
1834-ben a birtokot Berényi Imre elzálogosította Károlyi György grófnak, aki 1825-ben a reformországgyûlésen 40 000 forint felajánlásával egyik alapító tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának.
1853-ban a terület vásárlás útján végérvényesen a Károlyi családhoz került.
A kastély építése 1844 és 1851 között Henrich Koch tervei alapján történt, aki az angol klasszicista stílusú pesti Károlyi palota átépítését is végezte.
A Bécsben élõ építészt Ybl Miklós képviselte, aki mint a Károlyi család építésze, a mûvezetéssel kapcsolatos tervezésben vett részt.
A kastély egyemeletes klasszicista épület, középrizalitos, timpanonnal ellátott.
A kastély oldalán emelkedik 30 méter magasságú tornya, négy sarkán 1-1 fióktornyocskával, közöttük húzódó balusztráddal.
A park felújítása megkezdõdött, forrás:wikipedia – fotó:Teemeah)
A kastélyudvarban franciakertet alakítottak ki.
(Fõbejárat és a kastély elõtti park – forrás:wikipedia, fotó:fm2)
Károlyi György 1877-es halála után a kastélyt a másodszülött fiú, Viktor örökölte.
1888-ban a kastély tulajdonosa Károlyi Gyula, a Magyar Vöröskereszt Egylet szervezõjének és elsõ elnöke lett.
Az õ idõsebbik fia volt Károlyi Mihály politikus, a fiatalabbik pedig Károlyi József, aki a jelenlegi vagyonkezelõ, Károlyi György nagyapja volt.
Károlyi József, Fejér vármegye és Székesfehérvár fõispánja, országgyûlési képviselõje nevéhez fûzõdik az épület díszudvar felõli homlokzatának, 1910 körüli eklektikus, barokk átalakítása, amely az U alak közepére tervezett, íves elliptikus bõvítésével megváltoztatta a homlokzat összhatását.
Ekkor került a középrészbe a könyvtárterem.
Az uradalom utolsó birtokosa Károlyi István volt, aki a második világháború alatt a budapesti Madách Színház alapító-tulajdonosa volt.
A második világháborút követõen a kastélyt és a birtokot elvették a Károlyi családtól és kártalanítás nélkül államosították.
A kastély belsõ terének egy részlete, forrás:wikipedia – fotó:Tidzsi
1946-tól a Fõvárosi Gázmûvek üdülõként hasznosította. 1949-ben görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki. Majd állami nevelõotthonként mûködött egészen a 1980-as évekig.
1979-ben leromlott állapota miatt kiürítették. 1995-ben a kastély a Mûemlékek Állami Gondnoksága kezelésébe került.
1997-ben a Párizsban élõ Károlyi György által létrehozott Károlyi József Alapítvány és a MÁG együttmûködési szerzõdést kötött a kastély közös felújítására és hasznosítására.
Jelenleg a kastélyban mûködõ kulturális találkozóközpont az Európai Kulturális Találkozóközpontok Hálózatának tagja.
A kulturális funkciók kiegészítésére és azok „eltartása” érdekében a kastély célja a turisztikai áramlatokba való illeszkedés a szállodai és vendéglátási részlegek segítségével.
A fõbejárat elõtt található park szökõkútja, forrás:wikipedia – fotó:AZso
Ez a terv 1995-ben elnyerte az UNESCO Kulturális Világörökség Évtizedének emblémáját.
Az alapítvány tudományos és kulturális tevékenységével egy idõben a Károlyi Kastély Fejlesztõ és Üzemeltetõ Zrt a kastély rendezését folyamatosan végzi.
A kastély egész évben nyitva áll a látogatók számára, állandó és idõszaki kiállításokat lehet megtekinteni, részt venni.
Állandó programok között szerepel a márciusban megrendezésre kerülõ, változatos témákat érintõ nemzetközi konferencia.
A magyar elõadók mellett a téma nemzetközi szakértõi is felszólalnak.
Tavasszal az Európai Dísznövény és Kertmûvészeti Napok kerül megrendezésre, melyen a magyarországi kertészetek képviselõivel lehet találkozni, illetve európai országok kertmûvészete is megismerhetõ.
Szeptemberi program a Quartettissimo Európai Vonósnégyes Fesztivál, melyen magyar és külföldi vonósnégyesek elõadásait lehet meghallgatni. Nagy népszerûségnek örvend a nyáron és télen egy-egy alkalommal megrendezett gyertyafényes koncert is.
Fejtõ Ferenc, Franciaországban élõ író halála elõtt a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélynak adományozta több ezer kötetbõl álló könyvtárát, köztük saját mûveit is.
A kastélyban került elhelyezésre Vajay Szabolcs elismert történész, a genealógia és heraldika kutatójának a könyvhagyatéka.
Magyar és európai családtörténetre vonatkozó alapdokumentumok mellett levéltári jellegû anyagok (levelezés, jegyzetek, kéziratok, stb.) a kastély díszkönyvtárában találhatóak meg.
A kastélypark
Kastélypark, forrás:wikipedia – fotó:Teemeah)
A park 40 hektáros arborétum jellegû. Több, mint 150 éves fenyõk, hársak, tölgyek és gesztenyék találhatók itt, valamint tó, sétányok és hidak.
2014-ben uniós források felhasználásával, mintegy 240 millió forintból megkezdõdött a kastélypark felújítása.
A felújítás elsõ ütemében megújul a park központi része, fákat, cserjéket telepítenek, megvalósul a korábban kiszáradt tó rekonstrukciója, valamint újjá építik a hidakat és a kerti pavilonokat. (forrás:wikipedia)
Mint több képen is látható, a park felújítása már évek óta javában folyik (egyre szebb) , sõt: van már tó, kerti pavilon és hidak is, valamint a mosóház is megújult – érdemes ellátogatni ide ! – a szerk.
