A Kula-vár vagy Kula-torony Székesfehérvár városától déli irányban, a középkor folyamán áthatolhatatlan ingoványos területet borított el a Sárvíz folyó, melynek egyetlen természetes átkelõhelyét a Szabadbattyán települése melletti gázló alkotta.
A vár rövid története
A régészeti kutatások szerint már a 14. században királyi vámhelyet állítottak fel ezen a helyen, majd õrsége számára emelték a zömök, támpillérekkel támogatott vastag falú õrtornyot.
Hadi alkalmazására csak a 16. században került sor, amikor a hadászatilag fontos Székesfehérvár 1543-as ostroma és bevétele után a hódító török csapatok Battyánt is megszállták.
fotó:wikipedia, VillanyGabi
A nagyobb létszámú helyõrség befogadására a mocsaras talajba levert fatörzsekbõl álló palánkfalat készítettek, melyet kívülrõl vizesárok is oltalmazott.
Egy 1568-as zsoldlista szerint a védõseregét 109 fõnyi zsoldos alkotta, kiket gyakran megtámadtak a környékbeli királyi végvárak vitézei.
Mint a török uralta Fehérvár egyik elõvárának, feladata fõként a nagyobb Habsburg csapatok érkezésérõl történõ híradás volt, hogy a fehérvári bég felkészülhessen a védelemre.
Sorsa mindig a sokkal jelentõsebb Fehérvártól függött, így 1601 szeptemberében ismét a keresztény katonaság vonult be falai közé, majd annak következõ évi sikeres ostroma után a török csapatok.
Evlija Cselebi török világutazó az 1660-as években ezt jegyezte fel itt jártakor: „E vár Székesfehérvárnak az elõpajzsa az ellenséggel szemben s katonái naponta három-négyszer is harcolnak az ellenséggel, mert a Sárvíz folyón való átmenetelre más út nincsen.
E folyón átmenõktõl a vár katonái vámot szednek, ha a várat ostromolják, Fehérvárról egyszerre odajönnek és megszabadítják.”
Véglegesen csak 1687 októberében sikerült falai közül kiûzni a hódítókat, helyüket a Fehérvárt blokád alá vonó Habsburg zsoldos sereg foglalta el.
A palánkvárat elpusztították az idõjárás viszontagságai, míg a háromemeletes kõépületben gabonaraktárt alakítottak ki a helybeli lakosok.
Korszerû mûemlékvédelmi feltárására és helyreállítására az 1970-es években került sor.
Ma már Fejér megye török kori életét bemutató kiállítást láthatunk a sok véres harcot megélt falak között. (forrás:wikipedia)
Szabadbattyán légifotóján a torony környezete – fotó:wikipedia, Civertan
