Székesfehérvár környéki emlékek: Szabadbattyáni Gazdasági Vasút - kisvasút

2019-03-12 | Magazin
(fotó:kisvasut.hu) Székesfehérvár környékén - mint tudjuk - rengeteg a látnivaló, történelmi emlék. Amirõl itt szó esik, olyanból azonban kevés van - vagy inkább volt:
1904-ben Batthyány Lajos gróf a Szabadbattyántól délre fekvõ birtokain Nagylángig 600 mm-es nyomtávolsággal kisvasutat épít.
 
1947-ben a kisvasút állami tulajdonba kerül, a Gazdasági Vasutak Nemzeti Vállalat a kisvasutat 760 mm-es nyomtávolsággal átépíti, majd a vonalat Kálóz településig meghosszabbítja.
 
1952-ben tovább folyik a vasút építése, Ödönpusztánál csatlakozva a Lepsényi Gazdasági Vasúthoz.
 
A két vasút lepsényi központtal közös üzemvezetõség alá kerül, az összevont hálózat teljes vonalhosszán személyszállító vonatok közlekednek.
 
 
1954-ben a nagylángi halgazdaság 600 mm-es kisvasútjának egy szakaszán 760 mm-es GV szárnyvonal épül.
 
Annak érdekében, hogy a halgazdaság továbbra is saját jármûveivel fuvarozhasson, ez a szárnyvonal fonódott kivitelben létesül.
 
1955-tõl az összekötõ vonalszakaszon a személyforgalom megszûnik, de Kisláng település dolgozóit az állami gazdasággal kötött szerzõdés értelmében a GV továbbra is fuvarozza.
 
Menetrend szerinti vonatforgalom Szabadbattyán és Kálóz között napi két vonatpárral zajlik.
 
1960-ban a Gazdasági Vasutak a MÁV igazgatása alá kerülnek, a hálózatot két különálló üzemfõnökséggé szervezik, majd 1963-ban ismét összevonják.
 
A hatvanas években a pálya állapota leromlik, a vonal egyes szakaszain a C-50-es motormozdonyok sebességét 10 km/órára korlátozzák.
 
A Szabadbattyán-Kálóz közötti 20 km-es távolságot a szerelvények csaknem két óra alatt teszik meg. A kisvasúttal párhuzamosan szilárd burkolatú út épül, melyen a székesfehérvári AKÖV napi 12 pár autóbuszjáratot közlekedtet.
 
Ennek okán a napi két pár személyvonaton már csak átlagosan 5 fõ/vonat utazik. A vonal személyforgalmát 1965. július elsejétõl közútra terelik, az egyetlen személyszállító Bak sorozatú vagon Lepsénybe kerül.
 
A vonal teherforgalmát nagyrészt a cukorrépa szállítás adja, 1964-ben 11.000 tonnát, egyéb termékekbõl (szén, építõanyag, kukorica, len, mûtrágya) 6.000 tonnát szállít a kisvasút. 
 
1965 decemberében a vasút Kálóz községtõl Ödön-pusztáig tartó közötti szakaszát (188-266 szelvények között) a Kálózi Községi Tanács könyvjóváírással kapja meg, majd bontja fel.
 
A vasútüzem 1967. december 31-én megszûnik.
 
 
Forrás:
 
MÁV Központi Irattár
Magyar Nemzeti Levéltár
www.archivportal.hu 
 
 
(Moór Attila, 2015.01.25.)                       (forrás:kisvasut.hu)
 
Megosztás