A Pákozdvári-barlang egy mesterséges eredetû barlang a Velencei-hegységben. Elnevezései még Bárcaházi-barlang, Báracházi-barlang, Barcaházi-barlang, Pákozdvári-földodú.
Mivel a Vértesben van már egy Báraczházi-barlang, így indokoltabb a tévedések elkerülése miatt ezt inkább Pákozdvárinak hívni.
Elhelyezkedése
A bronzkori földváráról, telepérõl országos hírû Pákozdvár (253 méter) délkeleti oldalában, a Bodza-völgyi P, illetve a belõle elágazó piros négyszög jelzés közvetlen közelében fekszik, lösz kõzetben, vízszintesen, így emberi kéz munkája, feltehetõen menedékhely volt.
A barlang helye térképen jelölve. FIR feldolgozását Dr. Szentes György készítette el.
Kutatása
Elsõ írásos említése 1925-bõl való Marosi Arnoldtól. Névbeli keveredését egy 1926-os közlemény okoz, amiben az áll, hogy ásatásokat végeznek a Pákozdvári-barlangnál, amelyeket Kadiæ Ottokár is megtekintett.
Valójában Kadiæ a Báraczházi-barlang ásatását tekintette meg és a Pákozdvári-barlangban komolyabb ásatás sem volt.
Részletes kutatását Kocsis Antal gyógyszerész, székesfehérvári természetjáró, barlangkutató végezte el 1970-ben.
Felmérése szerint a barlang fõága kb. 16 méter, a három, már kúszva is alig járható mellékág összes hossza is alig 20 méter.
A járatok szélessége, magassága 1-2 méter.
A többi mellékág már nem járható.
Kocsis az általa mélyített próbagödörben, a lejárattól kb. 10 méterre az ismert pákozdvári ásatásokéhoz hasonló mázatlan cserepeket talált.
Ez a rendkívül érdekes lelet valószínûsíti, hogy a barlang a bronzkori földvárral azonos korú, tehát nem a tatár és török dúlások idején vagy még késõbb, betyárbarlangként létesítették, mint azt régebben hitték.
Ugyancsak érdekes kutatásának másik megállapítása: a fõág folytatása alaprajzilag metszi a felszínen lévõ bronzkori sáncokat, és a metszés helyén a sánc mélyebben behorpadt.
E megfigyelésekbõl arra lehet következtetni, hogy a barlang, amely a hegy meredek, nehezen megközelíthetõ oldalán vezetett ki, esetleg a földvár menekülésre, átcsoportosításra használt védõberendezése lehetett.
A barlang – löszben lévén – erõsen pusztul, omlás jelei is találhatók benne, így az amúgy is csak kúszva végezhetõ behatolás balesetveszélyes, sötét belsejével egyébként sem turisztikai látványosság.
forrás:wikipedia
fotó:wikipedia, István Eszterhás
