"Székesfehérvár jogi státusa szerint ebben az idõszakban (1860-1938 között – a szerk.) törvényhatósági joggal felruházott szabad királyi város, püspöki székhely volt.
Erõsen érzõdött még — korszakunk elején földrajzi tényként, a végén már csak tudati elemként — a Belváros, az egykori vár elkülönülése.
Századunk 30-as éveiben még a külvárosi "pógár" így fejezte ki magát, ha a Belvárosba indult: „bemegyek a várba".
Nem is kell csodálkoznunk ezen, hiszen még a 18. század végén éjjelre a vár kapuit bezárták s a kulcsokat a várparancsnokhoz vitték.
Ezért nem osztották be például az öreghegyi Donát-kápolnát (213—215.) a belvárosi plébániához, hanem a felsõvárosihoz, mert éjjel még papot sem lehetett volna kihívni, hiszen nem juthattak be a várba."
forrás: library.hungaricana.hu – Demeter Zsófia – Gelencsér Ferenc: Székesfehérvár Anno… Pillanatképek egy város életébõl. – A Fejér Megyei Múzeumegyesület kiadványai 6. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat (1990)
