A Szelim-barlang (vagy más néven Bánhidai nagy barlang, Bánhidai Szelim-barlang, Bánhidai Szelimluk barlang, Bánhidai-zsomboly, Eperjes-barlang, Szelim-lyuk, Szemi-luki, Szemi-lyuka, Szent Vit barlangja) a Tatabánya feletti Kõ-hegyen, 289 méter tengerszint feletti magasságban található. Jelentõs régészeti lelõhely, amelyhez számos monda fûzõdik.
A szomszédos Turul-emlékmûtõl egy néhány éve épült tanösvényen át juthatunk a barlanghoz.
Leírása
A képzõdmény 45 méter hosszú és 14 méter magas, melyet egy vízfolyás vájt ki a triász idõszaki dachsteini mészkõsziklából.
A barlang jelentõs õskori lelõhely, õsemberek tûzhelyének maradványait, elszenesedett fatöredékeket és állati csontokat tártak fel.
A tatárjárás korából származó emberi csontokat is találtak itt.
A legújabb kutatások eredménye szerint e barlangból származik hazánk legrégebbi, mintegy 200 ezer éves, az ember jelenlétére utaló lelet.
Kataszteri száma: 4630-8. Fokozottan védett természeti érték.
A barlang jelenlegi nevének eredetét több elmélet magyarázza:
-az elsõ szerint I. Szelim oszmán szultán szultán nevébõl származik, aki viszont a környéken egyáltalán nem járhatott, mivel õ még a mohácsi csata elõtt meghalt és soha nem járt Magyarországon.
-a másik magyarázat szerint a Szulejmán név alakult át Szelimmé. I. Szulejmán oszmán szultán seregei valóban jártak a környéken és el is pusztították azt.
(A Szelim-lyukban talált koponyák – forrás:wikipedia, fotó:Rakaszmisi)
-a harmadik, magyar nyelvészeti magyarázat szerint a barlang alakja szemre hasonlít és ebbõl alakult ki a Szelim név
-a szlovák nyelvészek magyarázata szerint (lásd az oldal szlovák változatát) a helyi szlovák telepesek szedlim (fon.) (=nyereg) szavából alakult ki a helyi nyelvjárás alapján a szelim szó.
A barlanghoz több legenda is fûzõdik:
(A Szelim-barlang kürtõje belülrõl – forrás:wikipedia, fotó:Susulyka)
Az egyik legenda szerint a tatár támadások idején a barlangban keresett menedéket környezõ falvak lakossága.
Amikor egy János nevû kisfiú megszomjazott majd hangosan sírni kezdett, édesanyja elvitte a közeli forráshoz. Ott azonban elfogták õket a tatárok, akik arra kényszeríttették az asszonyt, hogy árulja el a többiek rejtekhelyét.
Miután rajtaütöttek a fegyvertelen lakosságon, a gyermekekre és az asszonyokra rágyújtották a barlangot, a férfiakat pedig elhurcolták. Bár a legenda igazságtartalma kétséges, a barlangtól nem messze található forrást János-forrásnak hívják.
A másik legenda szerint hét falu lakossága menekült a török idõkben a barlang falai közé, I. Szelim oszmán szultán azonban megtalálta a rejtekhelyet, és rájuk gyújtotta azt.
Egy másik – kevésbé ismert – verzió szerint egyik vértesi (talán a vitányi) várból a várnagy neje és gyermeke itt menedéket és vizet keresett, de a bennrejtõzött lakók elutasították.
(A Szelim-barlang északi bejárata – forrás:wikipedia, fotó:Gajárszki László)
A kétségbeesett nõ a hegy alatti Labanc-pataknál lappangó tatárokra akadt s bosszúból elárulta a rejtekhelyet, de a tatárok õt is felkoncolták s mivel a barlangba a keskeny Farkaslyukon nem juthattak be, a hegy tetején nagy lyukat ástak, míg a megbolygatott boltozat lezuhant, maga alá temetve a menekülõket és két helyen kidöntve a barlang oldalfalait.
Azt is regélik, hogy itt rejtette el Szelim szultán kincseit s azokat mérges leheletû sárkány õrzi.
Tény hogy a Szelim-lyuk mélyén kutatás alkalmával Kessler Hubert mérges széndioxidra akadt: ez volna talán a sárkány mérges lehelete?” (forrás:hu.wikipedia.org.)
Érdekességek
A Szelim-barlangban forgatták az
Eragon címû film egyes részeit (Galbatorix trónterméül szolgált)
A barlang mondájához kapcsolódóan minden évben megrendezik 2010-tõl a Szelim-napi Regélõ történelmi játszóteret.
forrás:wikipedia, fotó:Gajárszki László:
(forrás:wikipedia)
